150742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés érc előfordulások csoportos kamrapillér fejtéséhez

Megjelent: 1964. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •& N&SZABADALMI LE Nemzetközi osztály: E 21 d ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.742 SZÁM SI-798 ALAPSZÁM Magyar osztály: 5 c 1-11 Eljárás és berendezés ércelőfordulások csoportos kamrapillér fejtéséhez Sziklai József vállalati igazgató, Pécs A. bejelentés napja: 1961. március 2, A bányászatban, de elsősorban az ércbányászatban enyhe, vagy közepes dőlésű (0°-tól 36°-ig) telepes, tömzsös, vagy lencsés érc előfordulások leművelése, szkréper szállítás egyidejű alkalmazása mellett dőlés, vagy csapásmenti, csoportos vagy egyedi kamrapillér fejtésekkel történik. Ugyanezen érc előfordulások ismert és alkalmazott fejtésmódja továbbá, az osztott-szintes és osztott-pilléres kamrafejtés. Az említett és ismert fejtésmódok hátrányai, hogy a dőlés, vagy csapásirányú munkahelyenként azoknak kihajtásakor ill. leművelésekor külön-külön szállítóberendezés alkalmazását igénylik, vagyis, hogy egy szállítóberendezés alkalmazásával csak egy kamra egyidejű kihajtását, ill. leművelését teszik lehetővé (1. ábra). Az érctestek fejtésre való előkészítéséhez és a termeivény elszállításához minden esetben szükséges a csapásvágatok kihajtása. Hátránya ezenkívül ezen eddig alkalmazott fejtésmódoknak, hogy a szállítókamrából kiinduló csapásirányú kamrák lefejtésekor a termeivénynek a szállítókamráig való továbbítása nehézkesen történik. Rövidebb, pl. 3—6 m-es csapásirányú kamra esetén a vízszintes szakaszon való kézi továbbítás (lapát — kapa), hoszszabb pl. 10—20 m-es csapásirányú kamra esetén döntő csillés továbbítás, esetleg külön szkréper alkalmazásával megy végbe. Az eddig ismert és alkalmazott fejtésmódok hátrányai különösképpen olyan lencsés előfordulások esetén mutatkoztak, amikor két egymást fedő lencse leművelésekor, a fedőhelyzetben levő lencséhez külön feltörést kellett kiképezni és ebben a fekülencsével azonos szállítási módot kialakítani, miáltal a termeivény leszállítása esetenként többszörös szállítással, több géppel történt. Az eddig ismert, ill. alkalmazott fejtésmódok az említett hátrányaik miatt a termelékenységet csökkentik a mellékkamrákban a főkamrákban elért termelékenységhez viszonyítva a koncentrált telepítés lehetőségeit korlátozzák, így tömegtermelő munkahelyek kialakítására kevésbé alkalmasak. A találmány szerinti megoldás célja a csoportos kamrapillér fejtések olyan irányú tökéletesítése, amelyik az említett és ismert '{'ejtésmódok előnyeinek egyidejű megtartása mellett, egyetlen szállítóberendezés alkalmazásával, ciklusos munkamódszerrel több kamra egyidejű kihajtását ill. visszafejtését teszi lehetővé. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy egy harántirányú vagy egyéb szintes vágatról kihajtott szükséges hosszúságú feltörés-fejben központosán elhelyezett, már önmagában ismert, egyetlen szkréper-vitla alkalmazásával, sugárirányban olyan pillérosztással, hogy az egyes kamrák legtávolabbi pontjain a pillér szélessége 10—12 méter legyen egynél több fejtési kamrát hajtunk ki egyidejűleg. A szállító szkréper-vitla a 2/a. ábrán felülnézetben és a 2/b. ábrán függőleges metszetben feltüntetett ismert forgózsámolyon nyugszik, melynek segítségével bármelyik sugárkamra irányába szükség szerint — attól függően, hogy hol következik éppen a szállítási ciklus — csapszeges rögzítésének bontásával egyszerűen s gyorsan beállítható. A 2a. és 2b. ábrákon feltüntetett forgózsámoly főbb alkatrészei: 1. lerögzíthető alapkeret, 2. forgószerkezet, 3. csapszeges rögzítési mód. Az eddigi gyakorlat legutóbb ismertetett fejtésmódjaihoz képest a találmány szerinti megoldás újszerűsége a kamracsoportok elhelyezésének egyetlen sugárközpontból kiinduló alkalmazásában van. Jóllehet az utóbbi időben történtek hasonló próbálkozások például átlósan telepített kamrapillér fejtéssel, mégis ezek a találmányunktól lé-