150696. lajstromszámú szabadalom • Gázos erősítőkamrával ellátott sugárzásmérő berendezés

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «cr-ís-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.696 SZÁM Nemzetközi osztály: H 05 g VA—948 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 g 17 — 21 Gázos erősítőkamrával ellátott sugárzásmérő berendezés VEB Vakutronik Dresden cég, Dresden (NDK) Feltalálók: Fromhold Ernst Alfred tervezőmérnök, Dresden, Pruchnik Helmut technikus, Dresden A bejelentés napja: 1961. május 6. NDK-beli elsőbbsége: 1960. május 11, A találmány röntgen-, gamma- és korpuszkuláris sugárzások mérésére szolgáló berendezés dózisok és dózisteljesítmények jelzésére, főként ionizációs dózismérő segítségével, ,-ugárzásvédelemellenőrzési célokra. A sugárzásvédelmi-ellenőrzésekhez ismert módon majdnem kizárólag csak ionizációs dózismérőket, éspedig ionizációs kamrákat és Geiger—Müller számlálócsöveket használnak. Az ionizációs kamrás berendezéseknek hátrányos tulajdonsága, hogy ezek minden célra nem kielégítően sugárzásérzékenyek, különösen nem a dózisteljesítményhez. Maguk a kamrák nagy méretűek és nagy súlyúak. Azonkívül a mérőkapcsolásuk drága (többfokozatú elektroncsöves erősítés) és a jelzőszerkezet beállításához hosszú időre van szükség. A sugárzásérzékenységet ismert módon azzal javítják meg, hogy a kamrákat nagynyomású gáztöltéssel látják el. Ezzel azonban a jelzőszerkezetnek a mért energiától való függősége hátrányosan megnagyobbodik és az egyébként is nagy kamrasúly még tovább növekszik. Ha a jelzőberendezéseket Geiger—Müller számlálócsövekkel látják el, annak egyrészt az a hátránya, hogy nem minden célra eléggé függetlenek az energiától, másrészt, hogy a felső dózisteljesítménymérő határ sck méréshez nagyon alacsony. Azonkívül nincs lehetőség a különböző primer-ionizációs sugárfajták külön mérésére és a sugármennyiséget (dózist) sem lehet mérni. A dózisteljesítmény mérési határát azzal lehet emelni, hogy a csöveket nagyon kis mennyiségű halogéntöltésekkel érzéketlenebbé teszik. Azonban az alacsonyabb sugárzásteljesítményeknél a beállási idő ezáltal tovább növekszik. így a két említett dózismérő típus egyikével sem lehet olyan sugárzásvédelemre használható mérőberendezést létesíteni, amely az ideális berendezéssel szemben támasztott minden követelménynek kielégítően megfelelne. Már kísérleteztek olyan sugárzásvédelmi vizsgálóberendezés előállításával is. amelynél az említett ismert tulajdonságokkal rendelkező dózismérők egyikét sem alkalmazták és ezektől az ionizációs kamrák térerősségének megnövelésével oly mértékben tértek el, hogy a külön töltést tartalmazó kisütő térben ütközési ionizáció lépett fel. Amíg az arányos gázos erősítés tartományán belül dolgoztak, ezzel a módszerrel megnövelt hatásfokú ionizációs kamrát nyertek. Egy ilyen speciális célokra szolgáló ismert kamra azon az előnyön kívül, hogy a kemény röntgen- és gammasugarak mellett még a lágyabb röntgensugaraknak ugyanabban a kamrában való energiától független mérésére is alkalmas, azt az előnyt is szolgáltatja, hogy a kamra átkapcsolható üzemi feszültsége által egy viszonylag érzékeny csővoltmérő (végkitérés kb. IV) felhasználásával nagyobb mérési tartományt kaptak a dózisteljesítmény lineáris jelzésével. Ennek a kamrának azonban jelentős hátránya volt, hogy falanyagként műnyagot alkalmaztak, amely nem volt elég tömör és ezáltal a gázos erősítés nagy hőmérsékleti tényezőinél rövid volt az élettartama. A bejelentés tárgyának célja az ismert, egyrészt az ionizációs kamrás vagy Geiger—Müller számlálócsöves, és másrészt a gázos erősítéssel, lineáris jelzéssel és műanyagfallal ellátott ismert berendezések említett hátrányainak kiküszöbölése, és a gázos erősítés előnyeinek teljes kihaszná-