150696. lajstromszámú szabadalom • Gázos erősítőkamrával ellátott sugárzásmérő berendezés

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «cr-ís-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.696 SZÁM Nemzetközi osztály: H 05 g VA—948 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 g 17 — 21 Gázos erősítőkamrával ellátott sugárzásmérő berendezés VEB Vakutronik Dresden cég, Dresden (NDK) Feltalálók: Fromhold Ernst Alfred tervezőmérnök, Dresden, Pruchnik Helmut technikus, Dresden A bejelentés napja: 1961. május 6. NDK-beli elsőbbsége: 1960. május 11, A találmány röntgen-, gamma- és korpuszkulá­ris sugárzások mérésére szolgáló berendezés dó­zisok és dózisteljesítmények jelzésére, főként ioni­zációs dózismérő segítségével, ,-ugárzásvédelem­ellenőrzési célokra. A sugárzásvédelmi-ellenőrzésekhez ismert mó­don majdnem kizárólag csak ionizációs dózismérő­ket, éspedig ionizációs kamrákat és Geiger—Müller számlálócsöveket használnak. Az ionizációs kamrás berendezéseknek hátrányos tulajdonsága, hogy ezek minden célra nem kielé­gítően sugárzásérzékenyek, különösen nem a dózis­teljesítményhez. Maguk a kamrák nagy méretűek és nagy súlyúak. Azonkívül a mérőkapcsolásuk drága (többfokozatú elektroncsöves erősítés) és a jelzőszerkezet beállításához hosszú időre van szük­ség. A sugárzásérzékenységet ismert módon azzal javítják meg, hogy a kamrákat nagynyomású gáztöltéssel látják el. Ezzel azonban a jelzőszer­kezetnek a mért energiától való függősége hát­rányosan megnagyobbodik és az egyébként is nagy kamrasúly még tovább növekszik. Ha a jelzőberendezéseket Geiger—Müller szám­lálócsövekkel látják el, annak egyrészt az a hát­ránya, hogy nem minden célra eléggé függetle­nek az energiától, másrészt, hogy a felső dózis­teljesítménymérő határ sck méréshez nagyon ala­csony. Azonkívül nincs lehetőség a különböző primer-ionizációs sugárfajták külön mérésére és a sugármennyiséget (dózist) sem lehet mérni. A dózisteljesítmény mérési határát azzal lehet emelni, hogy a csöveket nagyon kis mennyiségű halogéntöltésekkel érzéketlenebbé teszik. Azonban az alacsonyabb sugárzásteljesítményeknél a be­állási idő ezáltal tovább növekszik. így a két említett dózismérő típus egyikével sem lehet olyan sugárzásvédelemre használható mérőberendezést létesíteni, amely az ideális be­rendezéssel szemben támasztott minden követel­ménynek kielégítően megfelelne. Már kísérleteztek olyan sugárzásvédelmi vizs­gálóberendezés előállításával is. amelynél az em­lített ismert tulajdonságokkal rendelkező dózis­mérők egyikét sem alkalmazták és ezektől az ionizációs kamrák térerősségének megnövelésével oly mértékben tértek el, hogy a külön töltést tartalmazó kisütő térben ütközési ionizáció lépett fel. Amíg az arányos gázos erősítés tartományán belül dolgoztak, ezzel a módszerrel megnövelt hatásfokú ionizációs kamrát nyertek. Egy ilyen speciális célokra szolgáló ismert kam­ra azon az előnyön kívül, hogy a kemény rönt­gen- és gammasugarak mellett még a lágyabb röntgensugaraknak ugyanabban a kamrában való energiától független mérésére is alkalmas, azt az előnyt is szolgáltatja, hogy a kamra átkapcsol­ható üzemi feszültsége által egy viszonylag érzé­keny csővoltmérő (végkitérés kb. IV) felhasz­nálásával nagyobb mérési tartományt kaptak a dózisteljesítmény lineáris jelzésével. Ennek a kamrának azonban jelentős hátránya volt, hogy falanyagként műnyagot alkalmaztak, amely nem volt elég tömör és ezáltal a gázos erősítés nagy hőmérsékleti tényezőinél rövid volt az élettartama. A bejelentés tárgyának célja az ismert, egyrészt az ionizációs kamrás vagy Geiger—Müller szám­lálócsöves, és másrészt a gázos erősítéssel, lineá­ris jelzéssel és műanyagfallal ellátott ismert be­rendezések említett hátrányainak kiküszöbölése, és a gázos erősítés előnyeinek teljes kihaszná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom