150692. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű egyenirányító kapcsolás háromfázisú hálózatra

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •ST "íj-SZABADA Nemzetközi osztály: H 02 m ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.692 SZÁM TA-688 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 d2

10-14 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nagyfeszültségű egyenirányító kapcsolás háromfázisú hálózatra Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Berceli Tibor oki. villamosmérnök, budapesti lakos Ä bejelentés napja: 1961. december 15. A találmány tárgya nagyfeszültségű egyenirányító kapcsolás, amely háromfázisú hálózathoz csatlakoztatható. E kapcsolás elsősorban akkor előnyös, ha egyenirányítóként félvezető diódákat használunk, mivel nagy mennyiségű dióda megtakarítását eredményezi. Az ismert háromfázisú egyenirányító kapcsolások egyik kivitele a következő: a háromfázisú transzformátor szekunder oldalán levő nullapont egy kondenzátor egyik végével van összekötve, a szekunder tekercsek másik végei egyenként egy-egy egyenirányítón keresztül a kondenzátor másik végére kapcsolódnak. Ismeretes olyan kapcsolás is, amelyben az egyenirányítók után kondenzátor helyett fojtótekercs van. A jelenleg használatos háromfázisú egyenirányító kapcsolásoknak fő hátránya, hogy az egyenirányítókra jutó zárófeszültség a teljes egyenirányított feszültségnek körülbelül kétszerese. Ez a hátrány elsősorban nagyfeszültség eyenirányítása esetén jelentős. A találmány szerinti egyenirányító kapcsolás fő előnye, hogy az- egyenirányítókra jutó zárófeszültség lényegesen kisebb, az ismert kapcsolások esetén fellépő zárófeszültségnek csak harmada. A találmány lényege, hogy a háromfázisú transzformátor szekunder tekercseinek végeit nem kötjük össze, hanem az egyes tekercseket különkülön egyfázisú egyenirányító kapcsolásában használjuk, majd az egyenirányított feszültségeket összegezzük. Ezáltal az egyenirányítókra jutó zárófeszültség harmadára csökken, ugyanakkor az eredő egyenfeszültség lüktetése háromfázisú marad. E találmány tárgya tehát háromfázisú hálózathoz csatlakoztatható nagyfeszültségű egyenirányító kapcsolás, amely háromfázisú transzformátort, egyenirányítókat és szűrőkondenzátorokat tartalmaz, jellemezve azzal, hogy a háromfázisú transzformátor legalább egy, három szekunder tekercsből álló csoportot tartalmaz, egymással össze nem kötött különálló szekunder tekercsekkel, amelyek egy-egy összetartozó hármas csoporton belül a három különböző fázishoz tartoznak, a szekunder tekercsek egy csoporton belül — kezdetüket és végüket tekintve — azonos módon egyenirányítón keresztül egyfázisú egyenirányító kapcsolásban csatlakoznak egy-egy szűrőkondenzátorhoz, a szűrőkondenzátorok pedig ellentétes polaritással láncba vannak kötve és a lánc két végpontja képezi a kimenő feszültség kapcsait. A találmány lehetséges megoldásainak egyik kiviteli alakja az 1. ábrán látható. A háromfázisú transzformátor 1, 2 és 3 szekunder tekercsei csillag kapcsolásnak megfelelően vannak elhelyezve, de egymásásal nincsenek összekötve és különkülön egyfázisú, egyoldalas egyenirányító kapcsolásban működnek. Az 1, 2 és 3 szekunder tekercsek a 4, 5 és 6 egyenirányítókon keresztül töltik a 7, 8 és 9 kondenzátorokat. A 4, 5 és 6 egyenirányítók állhatnak több egyenirányító elem (például félvezető dióda) sorbakapcsolásából is. A kondenzátoroknak az ellenkező polaritású végei láncba vannak kötve, így az egyenirányított feszültségek összegeződnek. Ugyanakkor az eredő egyenfeszültség lüktetése háromfázisú lesz, mivel az egyes kondenzátorokat töltő áramok fázisban egymáshoz képest 120°-ra el vannak tolva. A találmány szerinti kapcsolás fő előnye, hogy az egyenirányítókra jutó zárófeszültség az ismert háromfázisú kapcsolások esetén fellépő zárófeszültségnek csak harmada. Ez különösen akkor jelent nagy megtakarítást, ha 500 V feletti fe-