150626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kis nikkeltartalmú vasércek feldolgozására
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#"* Nemzetközi osztály: C 21 b UMSZá GO5 TA L A L JVI A JN Y I 111 VATA L 150.626 SZÁM NA—638 ALAPSZÁM Magyar osztály: 18 a 18—19 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás kis nikkeltartalmú vasércek feldolgozására Magyar Vasötvözetgyár, Zagyvaróna-Vízválasztó Feltalálók: dr. Nahoczky Alfonz kohómérnök, Budapest (22,5%), Szalay János kohómernök, Zagyvaróna (22,5%), Sziklavári János kohómérnök,Miskolc (22,5%), Horváth Antal kohómernök, Budapest (15%), Claus Alajos kohómernök, Budapest (10%), Turcsányi István gépészmérnök, Budapest (7,5%) A bejelentés napja: 1961. április 13. A találmány eljárás 5% alatti nikkeltartalmú vasércek nikkeldús vasötvözetté való feldolgozására. '5% alatti (nikkeltartalmú vasércekből nikkel kinyerése ill. dús nikkeltartalmú ötvözetté való feldolgozása, hogy az már ötvözőanyagként vagy önmagában is hasznosítható legyen, még ma is csak igán költségea eljárásokkal valósítható meg. Ebből ered a fámnikkel világpiaci magas ára. Ismeretesek a feldolgozás kivitelezésére nedves vegyi eljárások és tűzkohászati eljárások is. A tűzkohászati eljárások közül legfejlettebb az Udyeljárás (Journal of Metals 1959. május. 311. old.). Ennek lényege az, hogy az ércet forgódobban 700 C°-ig melegítik elő és így melegen adagolják koksszal keverve elektrokemeneébe, ahol megolvasztják és részleges redukcióval 22-—23% nikkeltartalmú Fe—Ni ötvözetet gyártanak belőle. A forgódobos előmelegítéssel tonnánként 200 kWó elektromos energiát takarítanak meg, azonban 1 tonna érc megolvasztásához, valamint a redukcióhoz még mindig 550 kW szükséges. Ez utóbbi nagy áramfogyasztás csak aránylag magas, 3,5%)- nikkeltartalmú érceknél fizetődik ki. Jelen találmány 5% alatti nikkeltartalmú ércek feldolgozásához felhasznált elektromos energia csökkentésére gazdaságos eljárást ismertet. Eljárásunk szerint az 5% alatti nikkeltartalmú vasércet adott esetben darabosítás után hozaganyagokkal együtt a fémkohászatban: alkalmazott vízhűtésű aknás kemencében megolvasztjuk és az így kapott olvadékot közvetve vagy közvetlenül elektrokemeneébe adagoljuk, ahol a vasoxid részleges és n'k ve'nsid leljes redukcióját és kiválasztását vé'M z U-. f1 . Az aknás kemencében oxidáló atmoszf-'-iban 20% alatti kokszadaggal és hozaganyaggal az ércet Fel—CaO—Si02 bázisú salakká olvasztjuk meg.' A salak összetételt az aknás kemencében folyó kohósítás kívánalmainak megfelelően úgy állítjuk be, hogy 1200 C° körüli olvadáspontot kapjunk. A nagyolvasztó üzeméhez képest kismértékű kokszadagolás miatt a beálló elégés i co2 viszonyokra a 0,5—0,7 érték jel-CO2 + CO lemző. A kokszfogyasztás csökkentésére levegőelőmelegítést vagy óxigénbefúvást alkalmazhatunk. A megolvasztott salak részletekben való továbbfeldolgozásánál a mennyiségek kiegyenlítésére az aknáskemencéhez fémgyűjtő medencét csatlakoztatunk. A gyűjtőmedencéből történik az olvad ékelegy elektrokemeneébe való átadagolása. Az elektrokemenoében az olvasztott anyagot pontosan megszabott redukálóamyag, célszerűen koksz bevitelével, és a fürdő hőmérséklet elektrotermikus megemelésével történik a nikkeloxid és a vasoxid egy részének Fe—Ni ötvözet formájában való kiválasztása. Az elektrokemencében történő redukció folyamán kapott gyakorlatilag nikkelmentes salakot a fémréteg fölött lecsapoljuk és ha vastartalma még elég magas, ismert módon vaskinyei'ésére hasznosítjuk. A salak lecsapolását a célszerűen buktatható kivitelű kemencéből addig folytatjuk, amíg a fenekén kb. 30 cm vastag Ke—Ni réteg gyűlik össze, amely már külön lecssDolásra alkalmas. Ilyenkor az elekti ódákat a
