150596. lajstromszámú szabadalom • Adó- vagy erősítőfokozat ultrarövid- és deciméterhullámokhoz
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS“ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.596 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: H- 03 h , , „ / FU-212 ALAPSZÁM 21 a4 64—77 _______________________________________________ Adó- vagy erősítőfokozat ultrarövid- és deciméterhullámokhoz VEB Funkwerk Köpenick cég, Berlin-Köpenick (NDK) Feltaláló: Zimmermann Ottó mérnök, Berlin-Karolinenhof ; A bejelentés napja: 1961. június 6. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: I960, június 9. A találmány oly adó- vagy erősítőfokozatra vonatkozik ultrarövid- és deciméterhullámokhoz, melynek hangolóáramkörei koaxiális és koaxiálisán egymásban elhelyezett oly párhuzamos vezetőkörökként vannak kialakítva, amelyek egyik vé- « gén a cső úgy van elhelyezve, hogy a megfelelő koaxiális körökkel összekötött elektródacsatlakozások a koaxiális körök rendszerének tengelye irányában egymás mögött fekszenek, mimellett az anód-rácstér a hűtővel együtt a hangolható koaxiális körökből kinyúlik. Az ilyenféle, úgynevezett /4 rezgésmodus szerint dolgozó adóknál az áthangolandó frekvenciasáv felfelé azáltal van határolva, hogy a hangolásra való rövidzárási retesz nem hozható elég közel a csőhöz, azaz a fokozat legnagyobb lehetséges frekvenciája nem jelentéktelenül alacsonyabb, mint a cső felső határfrekvenciája. A találmány értelmében az ismert zárt rezonátor-elrendezéseket úgy kell átalakítani, hogy az A /rezgésmodus megtartása mellett a hangolás a cső felső határfrekvenciájáig lehetségessé váljék. Emellett egyúttal egyszerű és üzembiztos módon legyen a cső anódja, az egyenáram feszültség különválasztásának megóvása mellett, a megfelelő koaxiális vezeték rövidrezárt végével összekötve. és a cső gyors kicserélhetősége legyen biztosítva. E célból a találmány szerint a zárt rezonátor külső köpenyét a csövön túl meghosszabbítjuk, miáltal az a cső anód-rácsterének a hangolható koaxiális áramköreiből kinyúló köpenyével együtt egy járulékos koaxiális vezetéket alkot. A szétcsatolás ebből a járulékos koaxiális vezetékből történik, tehát a hangolókörökön kívül. A járulékos koaxiális vezeték tehát oly további meddő-ellenállást (reaktanciát) képez, mely lehetővé teszi a zárt rezonátorfokoÁatnak egészen a cső felső határfrekvenciájáig váló hangolását. A találmányt közelebbről az 1—4. ábrákon feltüntetett kiviteli példák alapján magyarázzuk. Az 1, ábra egy korszerű cső elvi külső felépítése fokozott léghűtéssel; a 2. ábra a találmány szerinti zárt rezonátort szemlélteti ; a 3.. ábra a 2. ábra egy részének nagyított ábrázolása, melyen a cső és a hangolókörök által alkotott koaxiális vezetékek csupán vázlatosan vannak feltüntetve; és a 4. ábra az ehhez tartozó helyettesítő kapcsolási vázlat. Az 1. ábrán 1 az anód-rácstért a hűtővel együtt, 2 a szigetelődarabot, 3 a vezérlő- vagy árnyékolórács-csatlakozást, és 4 azokat a további elektródacsatlakozásokat jelöli, melyek nem tartoznak az anód-rácstérhez. A csöveket általában koaxiális áramkörökben, együtemű kapcsolásban üzemeltetik, mimellett a cső anódja gyakran kapacitáson át a rövidrezárt koaxiális vezeték belső vagy külső vezetőjével igen szorosan van csatolva. A kapacitív elválasztás az anódegyenfeszültség miatt szükséges. A 2. ábrán a cső a zárt 5 rezonátorba van behelyezve és a csőtartóval és a 6 hűtőlevegővezetőberendezéssel úgy van alátámasztva, hogy 1 része a koaxiális 7 és 8 hangolókörökből kinyúlik. 2 szigetelődarabot, 3 a cső árnyékolórácscsatlakozását jelenti itt is. A 9 helyen oly szétcsatolóberendezés lehet elrendezve, amelyre a 10 terhelőellenállás a 11 koaxiális vezetéken keresztül van rákapcsolva. Az árnyékolórács-vezérlőrácstérnek, a semlegesítésnek és az árnyékolórács-
