150579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek korrózió elleni védelmére anódos polarizációval

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •TV SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.579 SZÁM • . CO-128 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: B 01 k Magyar osztály: 48 a 1—4 Eljárás és berendezés fémek korrózió elleni védelmére anódos polarizációval Continental Oil Company, Ponca City (AEÁ) Feltalálók: Hutchison Merle, vegyész, ifj. Riggs Ölen Lennie, vegyész és Sudbury John Dean vegyész, mindhárman Ponca City-ben A bejelentés napja: 1961. február 13. A találmány tárgya eljárás és berendezés fémeknek anódos polarizáción alapuló védelmére. A korrózió elleni védelem területén jól ismert tény, hogy katódos polarizációval sok fém korrózióját megakadályozhatjuk vagy komoly mértékben gátolhatjuk. így pl. az ásványolajiparban az olajvezetéket gyakran katódos polarizációval védik annak a talajnak a korrózív hatása ellen, amelyben a vezetéket elhelyezték. A katódos védelem igen jól használható vas esetén közel semleges oldatban, azonban bizonyos körülmények között meggyorsítja az olyan fémek korrózióját, mint az alumínium és a cink, és megsemmisítheti a rozsdamentes acél korrózióállóságát kénsavban. - Az is ismeretes, hogy az anódos polarizáció a korrodálódást megakadályozhatja, vagy hatékonyan csökkentheti azáltal, hogy a fémet passzíválja, amint ezt a Metallurgia 1954. szeptemberi számának 113—116. oldalán dr. Edeleanu C. cikkében kifejti. Az anódáram alkalmazása azonban könnyen fokozhatja is a korrózió mértékét, ahelyett, hogy csökkentené azt, ha nem megfelelően alkalmazzák, úgyhogy az anódos módszereket e-z ideig gyakorlatilag számottevő mértékben nem is alkalmazták. Mind ez ideig úgy vélték, és ez jut kifejezésre a fent idézett cikkben is, hogy az anódáramnak gyakorlatilag állandó szabályozásáról kell gondoskodni, ami viszont bonyolult és drága szabályozó berendezést kíván. Az anódos polarizációval kapcsolatban általában az a felfogás, hogy a passzív állapot egy oldhatatlan hártyának a próbadarab vagy az edény korrózív hatásoknak kitett felületén való jelenlétén múlik, a hártyának a savakban való oldhatósága viszont a potenciáltól függ. Mindenesetre megállapítható volt. hogy az edénynek vagy a próbadarabnak a potenciálja gyakorlati—-célra eléggé jellemzi a korrózió mértékét. Az említett folyóiratcikk azt is előadja, hogy ezt a potenciált mérni lehet a normálelektród potenciáljához képest, de rámutat egy gyakorlatilag állandóan változó anódáram alkalmazásának szükségességére, amint azt. már jeleztük. A találmány tárgya eljárás és berendezés anódos polarizáció céljára, amelyben az anódáramot csupán időszakosan alkalmazzuk. Részletesebben kifejtve a találmány kezdeti védettség létrehozását célozza egy korrózív és egyúttal vezető oldatot tartalmazó fémedény felületén az edénytől az oldatban elhelyezett iners elektródhoz vezetett anódáram segítségével. A védett állapotot az edény és az oldattal elektrokémiailag érintkezésben levő normálelektród közötti potenciálkülönbség jelzi. Ezt a potenciálkülönbséget figyelemmel kísérjük, és amikor egy bizonyos előre meghatározott értéket elért, az anódáramot megszakítjuk. Ez az előre meghatározott érték főként az edény szerkezeti anyagától és az oldat természetétől függ. Majd amikor az említett potenciálkülönbség elér egy másik előre meghatározott, fokozott korróziós veszélyt jelző értéket, ismét anódáramot bocsátunk az edénytől az iners elektród irányában, hogy ismét csökkentsük a korróziót. Ezt a szakaszos eljárást mindaddig ismételjük, amíg az edény ki van téve az oldat hatásának. Az eljárásnak az az eredménye, hogy számottevő korrózió nem mutatkozik. A találmány érinti továobá a „túlhevült helyek'" keletkezésének elkerülését is az edény falain Ez annyit jelent, hogy gondoskodik, hogy az anódáram ne összpontosuljon az edény valamely részén. Azt találtuk, hogyha gyakorlatilag a. teljes katódfelület ki van téve az oldatnak, és a katód