150574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidin-származékok előállítására

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •&** SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.574 SZÁM BO—874 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 07 d 2 Magyar osztály: 12 p 1-5 Eljárás új piperidin-származékok előállítására C. H. Boehringer Sohn cég, Ingelheim/Rhein (Német Szövetsági Köztársaság), mint a feltalálók, dr. Merz Herbert oki. vegyész, Ingelheim/Rhein, dr. Freter Kürt vegyész, Ingelheim/Rhein és di'. Zeile Kari vegyész, Ingelheim/Rhein jogutódja A bejelentés napja: 1962. március 2. Német Szövetségi Köztársaság'oeli elsőbbsége: 1961. március 6. A találmány a rajz szerinti (I) általános kép­letnek megfelelő új piperidin-származékoknak, valamint ezek savakkal képezett addiciós sóinak az előállítására vonatkozik; a képletben R oly 3 szénatomos alkil- vagy alkenil-gyököt képvisel, amely a 3-helyzetben aril-gyökkel, mint pl. fenil­vagy 2-furil-gyökkel van helyettesítve. A találmány értelmében ezek az új vegyületek az ilyenfajta vegyületek, előállítására általában szokásos módszerekkel állíthatók elő; különösen akalmasaknak bizonyultak az említett áj vegyü­letek előállítására az alábbi módszerek: 1. Valamely, a rajz szerinti (II) képletnek meg­felelő vegyületet valamely R—Hal általános kép­letű vegyülettel reagáltatunk, a rajzon íetüntetett (A) vázlatos reakcióegyenlet szerint (e képletek­ben R jelentése megegyezik a fentebbi meghatá­rozás szerintivel). Ezt a reakciót előnyösen valamely szerves oldó­szer é.s valamely gyenge bázis, pl. nátriumhid­rognékarbonát jelenlétében, célszerűen 50 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten folytathatjuk le. A reakcióban résztvevő anyagokat 1 :1 rnólarányban alkalmazhatjuk, előnyös azonban, ha az R—Hal általános képletű vegyület feleslegben kerül al­kalmazásra. A fentebbi eljárásmód során kiinduló anyagként felhasználásra kerülő (II) képletű vegyület az alábbi módon állítható elő: Valamely m-alkoxibenzilcianidot bázisos kon­denzálószer jelenlétében béta,béta-(dihalogénetil)­-tozilaminnal reagáltatunk; a kapott (III) képletű 4-ciano-piperidin-származékot Grignard-reakció­nak vetjük alá és ily módon egy etilgyököt vi­szünk be a molekulába: az így nyert (IV) kép­letű ketimin-vegyületet pl. hidrogénbromid segít­ségével egy reakciólépésben a (II) képletű sze­kundér piperidin-származékká hidrolizáltatjuk. A reakció menetét a rajz szerinti (B) reakció-vázlat szemlélteti. Az m-alkoxibenzilcianid reagáltatása során bá­zisos kondenzálószerként előnyösen porított nát­riumamid ot alkalmazunk. Célszerűen valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, pl. toluol jelenlétében, 50 C° és 200 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. Az l-tozil-4-(m-alkoxi­fenil)-4-ciano-piperidin Grignard-reakcióját célsze­rűen valamely, a reakció szempontjából közöm­bös szerves oldószer, pl. benzol jelenlétében, 50 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le. Ezután a kapott magnézium-komplexvegyületet vízzel bontjuk el, ammóniumklorid jelenlétében. Az N-tozil-csoport, az imino-csoport és az alkoxi­gyök hidrolízise a szokásos módon, előnyösen egyetlen reakciólépésben, pl. oly módon folytat­ható le, hogy a vegyületet a szokásos éter-hasító szerek, mint tömény brómhidrogénsav vagy iód­hidrogénsav, valamint előnyösen fenol jelenlété­ben visszacsepegő hűtő alatt hevítjük. 2. Az oly (I) képletű vegyületek előállítása ese­tében, amelyek képletében R egy telített vagy telítetlen fenilalkil-gyököt képvisel, az alábbi mó­don járhatunk el: Valamely m-alkoxibenzilcianidot béta,béta-(di­halogé'n-etil)-fenil-alkilaminrial reagáltatunk, a ka­pott (V) képletű 4-ciano-piperidin-származékot Grignard-reakciónak vetjük alá és ily módon egy etilgyököt viszünk be a molekulába; az így nyert (VI) képletű ketimin-vegyületet célszerűen egyet­len reakciólépésben az (I) képletű végtermékké hidrolizáljuk. A reakció menetét á rajz szerinti (C) reakció-vázlat szemlélteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom