150557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített piridin-karbonsavak előállítására

iw Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •r^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL • ' • 150.557 SZÁM RO—287. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 07 d2 Magyar osztály: 12 p 1—5 Eljárás helyettesített piridin-karbonsavak előállítására Rhone—Poulene S. A. cég, Paris (Franciaország), mint a feltalálók: Phelisse Jean Auguste vegyészmérnök, Lyon, Brossard Bemard Pierre vegyészmérnök, Lyon, Gruffaz Max vegyészmérnök, Lyon és Quiby Claude Albert vegyészmérnök, Lyon jogutódja A bejelentés napja: 1962. február 16. Franciaországi elsőbbsége: 1961. február 23. • A találmány új eljárás a rajz szerinti (I) ül. (II) általános képletnek megfelelő helyettesített piridin-2-kar bonsavak és piridin-4-kar bonsavak előállítására; e képletekben R valamely metilgyöktől különböző alkilgyököt, vagy pedig valamely aril- vagy aralkü-gyököt jelent, amely a piridin-gyűrű bármely szabad helyén kapcsolódhat a gyűrűhöz. -.-/'• A fenti vegyületek előállítása a találmány értelmében oly módon történik, hogy először a rajz szerinti (III) ül. (IV) általános képletnek megfelelő valamely piridin-származék ftalonját állítjuk elő a (III) ül. (IV) képletű vegyület ftálsavanhidriddel való reagáltatása útján, majd az így kapott ftalont szelektíven oxidáljuk a megfelelő helyettesített piridin-karbonsav származékká. Az eljárás lefolyását vázlatosan a rajz szerinti (V) ül. (VI) reakció-folyamatábra szemlélteti. Ismeretes már olyan eljárás, amely szerint a gamma-pikolin ftalonjának valamely erősen savas oxidálószer jelenlétében történő hevítése útján állítanak elő izonikotinsavat (vö. az 1956. január 31-én megadott 2 733 241 számú amerikai szabadalom). Nem volt ismeretes még azonban ez a reakció olyan esetekben, amikor a kiinduló anyagként szolgáló piridin-származék . gyűrűben egy metilcsoporttal és emellett még egy metiltől különböző más szerves csoporttal volt helyettesítve. Másrészről viszont ismeretes, hogy az ilyen típusú vegyületek esetében a metilcsoport közvetlen oxidációja nem megy szelektív módon végbe. Így pl. ha a 2-metü-4-benzü-piridint káliumpermanganáttal oxidáljuk, akkor először a benzücsoport oxidálódik benzoU-csoporttá, és . csak - azután a metilcsoport karboxil-csoporttá. Ha viszont a 2-benzil-4-metil-piridint oxidáljuk ugyanilyen körülmények között, akkor a metücsoport mellett a benzilcsoport is oxidálódik (vö. Tsudá és mtsaí., Pharm. Bull. (Tokió), 1, 317—319 [1953]). A bejelentő viszont azt találta, hogy a 2-benzil-4-metü-piridin közvetlen salétromsavas oxidációja csupán a különféle nitrált származékok bonyolult elegyeihez vezet. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a fenti nehézségek kiküszöbölését, minthogy jól alkalmazható olyesetekben, amikor a metilcsoport mellett gyűrűben még egy alkilcsoporttal helyettesített piridih-TSzármazék (ül. arü- vagy aralkilcsoporttal helyettesített hasonló vegyület) metilosoportjának közvelen oxidációja nehézségekkel jár, vagy nem szelektív módon megy végbe. A találmány szerinti eljárás első lépésében a ftálsavanhidridnek a (III) vagy (IV) képletű piridinszármazékkal való kondenzációját a 2-metüill. 4-metü-piridinék ftalpnjainak előállítására már ismert módszerek szerint folytathatjuk le. Oly módon járhatunk el, hogy a reagáltatandó anyagok elegyét, esetleg valamely dehidratálószer, mint cinkklorid vagy eceteavanhidrid jelenlétében, 2—6 óra hosszat 150 C° és 250 C° közötti hőmérsékleten tartjuk. Olyan' esetekben, amikor dehidratálószert nem használunk, előnyös a ftálsavanhidridet nagy feleslegben, pl. 1 mól helyettesített piridinre számítva 2—5 mól mennyiségben alkalmazni. A kapott ftalonok, amelyek szerkezetét enol-alakban az (V) ül. (VI) képlet szemlélteti, új termékek; e vegyületek aranysárga^ színű kristályos anyagok, amelyek külső megjelenésükben hasonlók a metil-piridinekből kiindulva előállítható megfelelő ismert termékekhez.