150553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénezett izobutilén-kopolimérek vulkanizálására
Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «íjr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ff* . (íO 150.553 SZÁM Nemzetközi osztály: / Magyar osztály: C 08 d-8 MO-470 ALAPSZÁM / 39 b 1-<1 Eljárás halogénezett-izobutilén-kopolimérek vulkanizálására MONTECATINI Soeieta Generale per l’Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) v Feltaláló: Pedretti Giovanni, Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1960. december 19. Olaszországi elsőbbsége: 1959. december 21. A találmány eljárás halogénezett izobutilénkopoli mérek vulkanizálására, egyedül vagy, adott esetben, egyéb telített vagy telítetlen elasztomérekkel együtt, mely utóbbiak, önmagukban, peroxidokkal vagy peroxidok és kén keverékével vulkanizálhatok. Ismeretes, hogy az izobutilén-kopolimérek a kovulkanizálás szempontjából összeférhetetlenek az egyéb telítetlen elasztomérekkel (pl. a sztirol-butadién és akrilnitril-butadién-elasztomérekkel, úgyszintén a természetes kaucsukkal), minthogy igen kisszámú kettőskötést tartalmaznak és emiatt a vulkanizálószerekkel alig reagálnak. Ennélfogva, ha azokat egyéb, nagyfokban telített elasztomérekkel keverve vulkanizáljuk, a vulkanizálás hatásfoka csaknem a nullával válik egyenlővé. Ismeretes továbbá, hogy az izobutilénpoliméreket vagy -kopoliméreket peroxidokkal vulkanizálunk, nem térhálósított termékek keletkeznek, hanem ellenkezőleg, depolimerizált termékekhez jutunk. Másfelől ismeretessé vált halogénezett izoolefin-poliolefintermékek előállítása, amelyek ragasztószerként való felhasználásra alkalmasak (Rubber Abstr. 1956, 34, 8). Ismeretessé vált továbbá, hogy klórozott izoolefin-poliolefin-polimérekből vulkanizálható termékek is előállíthatok. Vulkanizálásukra azonban az irodalom szerint csupán a kén és a szervetlen fémoxidok alkalmasak (Rubber Abstr., 34, 3725, 9. sz. ill. 2,732.354 számú US-szabadalmi leírás). Meglepő módon azt találtuk, hogy a halogénezett izobutilén-kopolimérek önmagukban vagy más, telített vagy telítetlen elasztomérekkel keverve, szerves peroxidokkal, ill. peroxidok és kén keverékével vulkanizálhatok, mikor is a szokásos vulkanizálási időtartamok betartásával, igen jó tulajdonságokkal rendelkező vulkanizált termékekhez jutunk. Az új eljárás segítségével ai izobutilén-kopoli mérek egyéb, telített vagy telítetlen elasztomérekkel kovulkanizálhatók, ami eddig nem volt lehetséges. Az eljárás kiindulási anyagaként 0,2—10, célszerűen 0,5—8 súly% halogént tartalmazó halogénezett izobutilén-vegyületeket alkalmazunk. A találmány értelmében előnyösen klórozott vagy brómozott kiindulási anyagot használunk. A találmány szerinti vulkanizálási eljárás előnye az izobutilén-kopolimérek alkalmazási területének további kiszélesedése, minthogy a találmány segítségével ezeket most már kopolimerizálhatjuk olyan polimérekkel, amelyek, kémiai szerkezetük folytán, előnyösen peroxidokkal vulkanizálhatok, mint amilyenek pl. az etilén-propilén-kopolimérek és a szilikon-kaucsukfajták. Az alább közölt példákból látható, hogy a brómozott izobutilén-kopolimérek szilikon-kaucsukfajtákkal képezett keverékei olyan vulkanizált termékeket adnak, amelyek lényegesen alacsonyabb áruk mellett ugyanolyan mechanikai tulajdonságokat mutatnak, mint a tiszta szilikonkaucsukból előállított termékek. Az izobutilén-kopolimérek hővel szembeni ellenállóképessége igen jó ugyan, de számottevően kisebb, mint a szilikon-kaucsukfajtáké. Az alkalmazásra kerülő kétféle elasztomér egymásközötti mennyiségi arányát a vulkanizált termék kívánt használati céljainak megfelelően választhatjuk meg. Olyan termékek előállítása céljára, amelyek különböző tulajdonságokkal rendelkező rétegekből építendők fel, nyilvánvalóan előnyös a ko-
