150548. lajstromszámú szabadalom • Kettősképes távolságmérő előtét

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.548 SZÁM Nemzetközi osztály: G 01 c MA—983 ALAPSZÁM Magyar osztály: 42 c 14—23 szolgalati találmány Kettősképes távolságmérő előtét Magyar Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Besskó Dezső oki. gépészmérnök A bejelentés napja: I960, szeptember 16. Távcsöves szögmérő műszerekhez gyakran hasz­nálatos tartozék a kettősképes távolságmérő elő­tét. Ez a segédberendezés, amely egy speciális osztású vízszintes tartású távmérőléccel használ­ható, lehetővé teszi a műszerálláspont és a táv­mérőléc közti ferde távolság szabatos mérését. Az ismert és a geodéziai gyakorlatban elterjedt kettősképes távolságmérő előtétek az alapműszer távcsőobjektívje elé közös foglalatban szerelhető üvegékből és planparalel lemezes optikai mikro­méterből állnak. A távcső elé ily módon felsze­relt optikai eltérítő tagok azonban nem fedik el az objektív teljes szabad nyílását, hanem annak csak egyik felét. Az előtéten levő ék állandó szöggel téríti el a rajta áthaladó fénysugarakat. Az objektív szabadon maradó részén áthaladó el­­térítetlen és az ék által eltérített fénysugarak meghatározott ún. parallaktikus szöget valósíta­nak meg. A parallaktikus szög nagysága az üveg­ék lapszögétől és az üveg törésmutatójától függ és a lapszög megfelelő megválasztása esetén à mérendő távolság végpontján felállított vízszintes, a távcső optikai tengelyére merőleges távmérő­­lécből olyan szakaszt metsz ki, amelyet egy meg­határozott kerek szorzó-állandóval szorozva a mé­rendő ferde távolság adódik. Az objektív szabad nyílásának felét eltakaró ék eltérítő hatása következtében a látómezőben a léc­ről két kép jelenik meg, egymáshoz képest víz­szintes irányban eltolva, egymást átfedve. Meg­felelő mintájú léccel elérhető, hogy a léc kezdő osztásán mint leolvasó jelen leolvassuk a lécből kimetszett távolságot. A pontosságot fokozza, ha a kezdő jelből kiinduló noniusz teszi lehetővé az osztás tört részeinek leolvasását. rJ A gyakorlatban elterjedt kettősképes távolság­­mérő előtéteknél alkalmazott planüveges optikai ■ mikrométer további egy nagyságrenddel finomabb leolvasását tesz lehetővé az eltérített fénysugár párhuzamos eltolása által. Az optikai mikrométer planüveg eltérítő tagja az objektívnek ugyanazt a részét fedi el, mint az üvegék. A párhuzamos eltolásból adódó távolság érték az optikai mikro­méter állítógombján olvasható le. A távolságmérő előtét pontossága leginkább az ék gyártáspontosságától függ. Az ékek elkészítési pontossága azonban bizonyos határon túl egyrészt a gyártási költségek emelkedése, másrészt a mé­rési pontosság nehézségei miatt nem fokozható, másrészt a pontosan elkészített ék előtt elhelye­zett planparalel üveglap gyártási hibája kedve­zőtlen esetben ugyanolyan mértékben befolyásolja a mérési pontosságot, mint az ékszög eltérése. A találmány szerinti távolságmérő előtét a mérés módját illetően megegyezik az ismert elő­tétekkel, azonban ugyanolyan pontosság mellett az ékszögre és a’ planparalel lemez párhuzamos­ságába nézve egy nagyságrenddel nagyobb gyártási - tűrést tesz megengedhetővé. Az optikai eltérítő rendszer itt két ékből áll. Az egyik ék, amely megfelel az ismert előtéteknél használt éknek, az eltérítést végzi, eltérítési iránya pedig meghatá­rozott szöggel eltér a vízszintestől. A .másik ék kettős feladatot lát el: egyrészt korrekciós lehe­tőséget biztosít az ékszög gyártási hibájára nézve, másrészt mint optikai mikrométer szerepel. Az 1. ábra az ékek vektorábráját, a 2. ábra a találmány egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatát, a 3. ábra pedig a korrekciós éket és foglalatát ábrázolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom