150498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új imidazolin-származéknak, valamint savakkal képzett addiciós sóinak előállítására

Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •W N^ LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.498 SZÁM Nemzetközi osztály: C-07-d3 ME—514 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12—q—14—31 Eljárás egy új imidazolin-származéknak, valamint savakkal képezett addíciós sóinak előállítására E. Merck Aktiengesellschaft cég, Darmstadt (Német Szövetségi Köztársaság) Feltalálók: Dr. Frühstorfer Wolfgang vegyész, Darmstadt, dr. Müller-Calgan Helmut állatorvos, Darmstadt A bejelentés napja: 1S61. november 9. Nőmet Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: i960, noverabra: 23. Azt találtuk, hogy a rajz szerinti (1. képietű 2-[{2'-<metil~be.nzo~tienü-3')metil]-,d2 -imidazolin, va­lamint e vegyület savakkal képezett addíciós sói véredényszűkítő és vérnyomásnövelő hatással rendelkeznek. A találmány tárgyát az (1) képletű új miida-­zclin-származéknak, valamint e vegyület savak­kal képezett addíciós sóinak az előállítási eljárása képezi. Ezt az új vegyületet és addíciós sóit a találmány értelmében a következő módon állít­hatjuk elő: Kiinduló anyagként (2-imeíil-ibenzo~tienil-3)~ -ecetsav, vagy e vegyület valamely funkcionális savszármazéka használható. E vegyületet vagy d. magával az etilendiaorninnal, vagy pedig az etiíén­diamin valamely N-acilszármszékával, vagy ammó­niával, ill. valamely ammóniát leadó vegyülettel és valamely, ammónia hatására etiléndiamínná átalakítható vegyülettel reagáltathatjuk. E reakciók során vagy közvetlenül, vagy több lépésben az (1) képletű új imidazolin-származékhoz jutunk. A {2-metil-benzo-tienil-3)-eeetsav funkcionális savszármazékaiként pl. észterek, ortoész terek, savhalogenide'k, főként a savklorid, amidok, tio­amidok, amidinek, iminoéterek, tioiminoéterek, irninohalogenidek vagy a sav nitrilje használhatók fel a fenti eljáráshoz. Emellett a reakciókörül­ményeket oly módon is megválaszthatjuk, hogy az említett funkcionális savszármazékok csak a reakció során jönnek létre a reakcióelegyben. Etiléndiamin helyett az etiléndiamin reakció­képes N-származékait is felhasználhatjuk. Ilyen származékokként főként azok jönnek tekintetbe, amelyek karbonsavakkal vagy ezek funkcionális származékaival való reakció utján a nitrogénen helyettesi tétlen imidazolinokat adnak reakció­termékként. Az ilyen típusú vegyületek, példái­ként az N-aol-etiléndiaminok, amelyek előnyösen 2—4 szénatomos acilosoportot tartalmaznak, to­vábbá az N,N'-diacil-etiléndiamino; k említhetők; ez utóbbiak gyűríís szerkezetűek is lehetnek, mint pl. az etilén-karbamid vagy az etilén-tiokarbamid. Az ammóniával való kezelés útján etiléndiamín­ná átalakítható vegyületek példáiként az amino­etanol és ennek észterei, a béta-halogén-etilami­nok, mint a .béta-<klóretilamm, etiJén-díhalogem­de'k, mint az 1,2^-diiklőretán és az etilén-klórhidrin említhetők. Az etiléndiamin és ennek származé­kai szabad bázis vagy ennek mono- vag;/ di-sói alakjában alkalmazhatók. így pl. felhasználhatjuk az etiléndiarnint mono-p-toluolszulfonsavas só alakjában. Az ammóniához hasonló módon szerepelhet a reakcióban pl. valamely sava mid is, úgy, hogy pl. a (2-metil-benzo-tienil-3)-aceta;mkl brómetil­aminnal való reagál tatása útján szintén bekövet­kezik az imidazolin-származékot eredményező gyűrűzáródás. Ha a (2~met: il-benzo-tienil~3)~eeetsav nitriljét használjuk fel kiinduló anyagként és ezt a vegyü­letet etiléndiamkunal, vagy ennek valamely szár­mazékával reagáltatjuk, úgy előnyös a reakciót kénhidrogén vgy valamely kénhidrogént leadó szer, mint pl. széndiszulfid jelenlétében lefoly­tatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom