150451. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tioszemikarbazonok előállítására

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.451 SZÁM WE—235. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C-07-C5 Magyar osztály: 12 o 11—18 Eljárás tioszemikarbazonak előállítására The Wellcome Foundation Limited cég, London (Anglia) Feltalálók: Barrett Paul Anthony és Bays David Edmund kutatóvegyészek, mindketten London (Anglia) A bejelentés napja: 1960. szeptember 12. Angliai elsőbbsége: 1959. szeptember 15. A találmány tárgyát alfa-dialdehid-, alfa-ketoaldehid- és alfa-diiketon-ditioszemikarbazonok előállítási eljárása képezi. Azt találtuk, hogy az alábbi (I) általános képletnek (megfelelő alfa-ditioszemikarbazonok hatásosak a Trichomonas vaginalis ellen: N-NH-CS-NH2 R3

—C —C —R

4 N.NH-CS-NH2 I. A fenti képletben R3

hidrogénatomot vagy 1—6 szénatomot tartalmazó egyenes- vagy elágazó láncú alkilcsoportot jelent, amely esetleg egy láncvégi karboxilcsoiportot is hordozhat, jelenthet továbbá benzilcsopoirtot is; R4

az R

3

fenti 'meghatározásának megfelelő valamely csoportot jelent; jelenthet továhbá R4

fenil-esoportot, amelyben a fenilgyűrű esetleg egy vagy több helyettesítőt, mégpedig halogénatomot, alkil-, alkoxi-, amino-, alkilamino-, dialkilamino-, pirrolidino-, piperidino-, tnorfolino-, karboxil- vagy alkoxíkaiibonil-csoportot is hordozhat; jelenthet továbbá R4 2-tienil-csoportot, amelyben a gyűrű esetleg egy vagy több helyettesítőt, mégpedig ha'logénatomot vagy alkilcsoportot is hordozhat; lehet továbbá R3

—C—C— —R4

eiklopentán-, ciklohexán- vagy eikloheptángyűrű, amely esetleg egy vele egybekapcsolódó benzolgyűrűt is hordozhat; R3

azonban nem lehet hidrogénatom, abban az esetben, ha R4

hidrogénatom vagy metilcsoport; nem tartozik a találmány körébe az etilglioxál- és fenilglioxál-ditioszemikarbazon, bután-, pentán-, n-hexán-, n-heptán-, 3 fenilp>ropáin- és 4 fenilbután-2;

3-dion-ditioszemikarfoazon előállítása. Az R3

és R

4

fenti meghatározásában, valamint — amennyiben másként nincsen megadva — az alábbi leírás és igénypontok folyamán a helyettesítő „alkil", „alkoxi" és „acil" csoportokon olyan csoportok értendők, amelyek 1—4 szénatomot tartalmaznak, mknellett ezek a csoportok egyenes vagy elágazó szénláncúak lehetnek. A találmány szempontjából legelőnyösebbeknek az alábbi (I) képletű alfa-ditioszemikarbazonok tekinthetők: 3-p-Mór-, -torom-, -metil- és -anetoxifenilpropán-2,3-dion-, hexán-, 2,6-dimetilheptán-, 4-fenilbután- és l-jkarboxi-4-<fenilbután-3,4-dion-, 6^fenilhexánH5,6-dion- és ciklohexán-l,2-dion-ditioszemikarbazon. Az (I) általános képletű alfa-ditioszemikarbazonok előállítása a tioszemikar'bazonok előállítására használható ismert módszerek bármelyikével történhet. Célszerűen oly módon állíthatjuk elő ezeket a vegyületeket, hogy 2 mól tioszemikarbazidot savas vagy semleges közegben valamely alfa-diketonnal, alfa-izonitrozoketonnal vagy alfa-djoximmal reagáltatunk, vagy pedig 1 mól tioszemikarbazidot valamely alfa-ketomonotioszemikarbazon vagy alfa-izonitrozomonotioszemikarbazon 1 mólnyi mennyiségével hozunk reakcióba. A reakciót valamely oldószerben, mint pl. etanolban vagy vizes etanolban történő hevítés útján folytathatjuk le, előnyösen valamely katalizátorként ható ásványi sav, mint pl. sósav vagy ecetsav nyoninyi mennyiségének jelenlétében. Az alfa-ditioszemikarbazonok általában kevéssé oldódó vegyületek; amelyek kiválnak a forró' reakció-