150448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kapilláris és más csöveknek üvegből vagy más hőhatásra képlékennyé váló anyagból való előállítására

i\iee'"'e-!ent: 1933. szeDtember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «sir ~^j-SZABADALMI LEÍRÁS ÜKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.448 SZÁM VE—363 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 03 b Magyar osztály: 32 a 26—27 Eljárás és berendezés kapilláris és más csöveknek üvegből vagy más hőhatásra képlékennyé váló anyagból való előállítására Vereinigung Volkseigener Setriebe (Z) Glas, Dresden (NDK) Feltalálók: Hübscher Martin, Apel Siegfried A bejelentés napja: 1961. december 15. A találmány leegyszerűsített eljárás és könnyen kezelhető berendezés kapilláris és más, kis belső átmérőjű csöveknek üvegből vagy más hőhatásra plasztikussá váló anyagból való előállítására, főként olyan csövek előállítására, amelyeknél az előre megadott méreteket nagy pontossáaggal keli betartani, és olyan csövek előállítására, amelyeknél egy különleges, pl. hasáb alakú keresztmetszet és egy vagy több színes sáv segítségével optikai hatást kívánunk elérni. Az ilyen kapillárisokat és imás csöveket túlnyomóan az elektrotechnikai gyártmányoknál, valamint termométereknél alkalmazzák, ahol ezeknek méret és forma szempontjából különleges követelményeket kell kielégíteni. Az előbb említett követelményeknek megfelelő ismert kapillárisokat és más csöveket eddig kézi műveletekkel és mechanikus munkamódszerekkel állították elő. A kézileg előállított kapillárisok és más csövek alak és nagyság szempontjából rendszerint erősen eltérnek egymástól. A mechanikus mnukamódoknál a technikád kiadások nem felelnek meg az elérhető gazdasági kihasználásnak. Az ismert előállítási eljárások lényegében a következő munkamódszerrel dolgoznak: A kiemelt üvegmasszát egy prizmatikus idommá alakítják, amelyet vaisformába nyomnak. Végleges keresztmetszeti alakját a vasformában kapja meg. A formában, levő bordák a prizmatikus idom külső felületébe megfelelő bemélyedéseket nyomnak, amelyek a színes sávok festékanyagának felvételére szolgálnak. A formában levő beszúrókés ezután a. prizmatikus idomba nyomódik és így egy kapilláris lyukat hoz létre. Azután a felvitt festéksávot üvegmasszával vonják be és ezáltal a prizmatikus idom külső alakja zárttá válik, majd kezdődik a tulajdonképpeni húzási művelet. Az idom szabad végét e célból üvegmasszával lezárják, ismét felmelegítik és köldökvassal látják el. Míg a munkafolyamat első műveletei a vasforma megfelelő kialakításával, a beszúrókés megfelelő kialakításával és ezek méretéinek betartásával ellenőrizhetők, addig a prizmatikus idom kapillárissá való kihúzása a munkát végző szakember ügyeseégétől és tapasztalatától függ, és ezért általában a kész kapilláris előre megadott méreteit és jósági fokát nem lehet betartani. A kapilláris kézzel való húzási eljárásának különleges hátránya, hogy a húzási folyamatot mérőeszközökkel gyakorlatilag nem lehet ellenőrizni, azaz először csak a készkapillárison, lehet ellenőrizni azt, hogy az megfelel-e az előre megadott méreteknek. Továbbá nem lehet .megakadályozni, hogy a. képlékeny üvegszál a húzási folyamat közben radiálisán el ne forduljon, ami pl. a prizmatikus kapillárisoknál később megakadályozza, illetve megnehezíti a termométerben levő folyadékoszlop leolvasását. A kézzel végzett húzási eljárásoknál ezért a használható kapillárisok kihozatali százaléka nagyon csekély. Az ismert mechanikus eljárásoknál a kapillárisokat vagy más csöveket a megolvadt üvegmasszának egy bemerülő test segítségével való kiemelésével egy hűtött tüskén állítják elő. A létrejövő kapilláris vagy cső tövéhez a merülő test alsó éle alatt egy oldalt határolt színes üvegréteget vezetnek és ezt az alapüveggel együtt emelik ki, Az irodalomban, az üvegből és hasonlókból levő csövek előállítására még más mechanikus eljárásokat is ismertetnek, ezek azonban a nagy beruházási költségek és a körülményes technikai előkészületek következtében csak kis mértékben tudtak elterjedni.