150447. lajstromszámú szabadalom • Sugáradagmérő (dózismérő)

Megieient: 1983. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «r -^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.447 SZÁM Nemzetközi osztály: H 01 j VA—956 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 e 36 Sugáradagmérő (dózismérő) Várady Arisztid kutatómérnök és Gerber László osztályvezető mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. június 15. * A találmány tárgya sugáradagmérő (dózismérő), melynek köztudomás szerint az a rendeltetése, hogy a magsugárzás hatásának kitett munkahelyeken dolgozó személyek által, bizonyos munkaperiódus alatt kapott dózisokat összegezze és regisztrálja. Ebből következik, hogy az egyéni dózismérőket az ellenőrizendő személyeknek munkájuk során állandóan magukkal kell vinniök. Célszerű tehát, ha ezek a műsasrek minél kisebbek, könnyebbek, és szükséges, hogy a munkavégzéssel együttjáró rázkódtatásokra, hőmérsékletváltozásokra, nedves levegőre és a használattal együttjáró másefféle igénybevételekkel szemben érzéketlenek legyenek. Amennyi-ben az ellenőrző mérés többnapos periódusokra terjed ki, a munkaidő végeztével a távozó személyek dózismérőit sugárzásmentes helyen kell tárolni. A találmány szerinti sugáradagmérőnél is a dózisteljesítmények, ill. dózis intenzitások meghatározására a kisméretű- Lauritsen-elektrométert használjuk a leolvasásra való mikroszkóppal együtt. Ennek ismeretes -működése szerint egy kondenzátor kamráiba, mely kb. 2 cm3

térfogatú, kis elektrométer van beépítve, amely egy igen nagy szigetelésű állandóval bíró szigetelőre felépített elektroszkópot képez. Ennek a kamrának a jósága szabja meg a dózismérő teljesítményét ós érzékenységét. A találmány ennek a kamrának, valamint az eletkr-ométertartó újszerű kiképzésére vonatkozik, amivel a dózismérő napi kisülési értékét az eddig használatos és világpiaci viszonylatban jónak elismert típusok értékeihez viszonyítva is, azok tört részeire csökkentettük. A dózismérő kisülésének javítására a töltőberendezésnél is új megoldást alkalmaztunk oly módon, hogy töltő szerkezetét két részre osztottuk, éspedig a szekunder és primer töltő részre, mely szekunder töltő a primer töltőcsapon keresztül, ill. ennek működtetésére érintkezik az elatkrométerrel. A találmányt annak példaképpemi kiviteli alakjait szemléltető rajzzal kapcsolatos alábbi leírása ismerteti bővebben. Az 1. ábra teljes hosszában végigmenő metszetben mutatja a dózismérőt, a 2. ábra egy másik kiviteli alak metszetét mutatja a mikroszkóp elhagyásával. A dózismérő burkolatát képező 1 csőben felülről lefelé haladva távgyűrűk közbeiktatásával a 2 szemlencsék és a 3 skála vannak elrendezve, majd a belső 4 csőrészben levő optikai 5 állítóhüvelyben ugyancsak távgyűrűk közbeiktatásával a 6 tárgylencsék, valamint ezek között a 7 diafragtma vannak elrendezve. A fenti mikroszkóprész folytatáséban van a, kúpos hüvelyű 8 kamraszűkítő, majd ennek folytatásában kúposain szűkülő gyűrűs hézagban az ugyancsak kúpos hüvelyes 9 szigetelőtartó van, melyben a 10 elektrométer van beerősítve a rajta levő nemesfémbevonatú 11 kvarcszállal, melyek a 8 kamraszűkítő terébe nyúlnak be.. Az elektrométer folytatásában van a 12 szekunder töltőcsap, mely a vezető- és távtartóhüvelyes nyúlványokkal kialakítoitt 13 szigetelőfalban van mozognatóan vezetve. A 12 töltőcsap ütközőgyűrűvel támaszkodik a 13 szigetelőfal vezetőhüvelyére, minthogy a tárcsaszerűen kiszélesedő fejrészére támaszkodó 14 rugó azt lefelé húzza. A 13 szigetelőfal távtartóhüvelyónek folytatásában a 15 primértöltőcsapot hordozó és vezető 16 szigetelőfal van a műszer csőfalában elrendezve, melynek hüvelyszerű meghosszabbítása a csőfal végéig terjed. A primer szigetelőfalban és annak közepén felfelé kinyúló meghosszabbításában, valamint lefelé elrendezett 17 tömítőgyűrű hüvelyében van ágyazva és vezetve a 15 primértöltőesap. E töltőcsap a 17 gumihüvely erős összenyomásával mozgatható csak el és hozható érintkezésbe a 12 szekunder töltőcsappal. A 15 primer töltőcsapot a 16 szigetelőfal hüvelyszerű meghosszabbítása védőtokszerűen veszi körül és védi azt