150414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás arzéntartalmú salakok kezelésére
Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «jr Na-Nemzetközi osztály: C 22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.414 SZÁM ME—493 ALAPSZÁM Magyar osztály: 40 a 18—51 Eljárás arzéntartalmú salakok kezelésére METALLURGICAL PROCESSES LIMITED and THE NATIONAL SMELTING COMPANY LIMITED «arrying on business together in the Bahamas under the name and style of METALLURGICAL DEVELOPMENT COMPANY Feltaláló: Gray Philip Malcolm James, Avonmouth (Gloucester, Anglia) A bejelentés napja: 1961. július 4. Angliai elsőbbsége: 1960. július 4. A találmány tárgyát a cink és ólom nagyolvasztóban történő kohósítása során keletkező arzéntartalmú salakok kezelésére szolgáló eljárás képezi. Közelebbről megjelölve, a találmány kloridos folyósítószert tartalmazó arzéntartalmú salakok kezelésére szolgáló oly eljárás, amelynek révén az ilyen salakok biztonságosan kezelhetők tovább, arzénhidrogén fejlődésének veszélye nélkül. A kloridos folyósítószert tartalmazó salakok, mint pl. a folyósítófürdőkből származó salakok nagy százalékarányban tartalmaznak arzént és ha az ilyen salakok vízzel hideg állapotban érintkezésbe kerülnek, arzénhidrogén fejlődik belőlük. Minthogy az ilyen salakok elfolyósodóak, kezelésük és a sziniterelőüzem'oe való visszavezetésük túlságosan veszélyes, jóllehet gazdasági okokból kívánatos lenne e salakok ilyen felhasználása. Ezért szükség van olyan eljárásra, amelynek segítségével aiz; ilyen arzéntartalmú salakok nemmérgező alakba vihetők át. A találmány tárgyát oly eljárás képezi az ilyen arzéntartalmú salakok kezelésére, amelynek során a salakot olvadt ólomból álló fürdőiben lúgozzuk ki, célszerűen 600—650 C° hőmérsékleten, előnyösen 10'—15 perc időtartammal. A találmány szerinti eljárás kivitelezhető, bár valamivel kisebb hatással, oly módon is, hogy a kilúgozást 500!—650 C° hőmérsékletű ólomfürdőben, 5—30 perces időtartammal végezzük. Az ilyen kezelés során a salak arzéntartalmának 50%-ig menő részét elveszíti, legnagyobbrészt illékonnyáválás útján, részben azonban az ólomban való oldódás rév én is. Bár a fentebb leint módon kezelt salakok a vízzel való érintkezés; során csiak igen kis nienynyiségű arzénhidrogént fejlesztenek, némi arzénhidrogén mégis fejlődhet belőlük, ha huzamosabb ideig állnak és azután megmozgatjuk őket. Ezért előnyös, ha az: ólmos kilúgozás után a salakot még 6—10% vízizei való keverés útján kondicionáljuk; ez a, vízzel való kezelés 45—50 perces időtarta,mmal történhet. A találmány szerinti eljárás e művelete kivitelezhető — bár valamivel kisebb hatással — oly módon is, hogy az ólommal kilúgozott salak vízzel való kondicionálását 2—10% vízzel, 20—60 percig végezzük. Nincs még teljesen tisztázva, hogy a salak ilyen ólommal történő kilúgozása mi módon szünteti meg a salaiknak azt a tulajdonságát, hqgy vízzel érintkezve arzénhidrogénit fejleszt; lehetséges azonban, hogy a kezeletlen folyósítófürdő-salak, amely cinkarzenidet, kloridot és fém-cinket tartalmaz, vízzel savas oldatot ad, amely azután az arzeniddel arzénhidrogm fejlődése közben reagál. Semleges oldattal a cintkarzenid nem lép reakcióba; az ólomfürdőben való kezelés a fém-cinket eltávolítja a salakból és így az ólmos kezelés után, fém-cink távollétében savas oldat nem keletkezik. Az ólomfürdő által a salakból kioldott fém azután kinyerhető az ólomból. A salak vízzel való érintkezésié során fejlődő arzénhidrogén mennyisége még tovább csökkenthető, ha az arzéntartalmú folyósítószer-salakot
