150370. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőelemek gyártására duzzasztott perlitből műgyanta kötőanyaggal és ilyen eljárással készült, üvegszállal erősített építőelem

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •pr "?*• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.370 SZÄM Nemzetközi osztály: C 04 b CA—174 ALAPSZÁM Magyar osztály: 80 b Eljárás építőelemek gyártására duzzasztott perlitből műgyanta kötőanyaggal és ilyen eljárással készült, üvegszállal erősített építőelem Feltalálók: Dr. Csákvári György, Budapest, Rudnyánszky Pál, Budapest, Szakály József, Papkeszi, Werner Gyula, Papkeszi A bejelentés napja: 1961. január 16. Ismeretes, hogy a duzzasztott perlit kis térfogatsúlya (60—160 kg tonnánként) és nagyfokú porozitása következtében olyan előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek különösen alkalmassá teszik jó hő- és hangszigtelő, könnyű építőelemek — panelek, szigetelőlapok és hasonlók — előállítására. Ezek az építőelemek ún. perlitbetonból készülnek, amelynek kötőanyagául cement, vagy mész, vagy mindkettő együtt szolgál. Más kötőanyagokkal, pl. vízüveggel is kísérleteztek, azokban azok használata nem terjedt el. A perlittel, vagy perlitből készült építőelemek hátránya, hogy nincs kellő teherbírásuk és nagy porozitásúknál fogva nedvességszívók. Emiatt, ha átnedvesednek, hő- és hamgszigetelőképességük nagymértékben csökken. A nedvesség felvételét olyan kötőanyag megválasztásával igyekeznek elérni, ami víztaszító tulajdonságú, mint pl. a bitumen. A bitumennel kötött perlitelemek jól használhatók pl. csővezetékek szigetelésére, de építőelemekként — panelekként — nem felelnek meg. Az ipar különböző területein alkalmazzák kötőanyagul a hő hatására keményedő fenol-formaldehid, vagy karbamid-formaldehid és hasonló típusú műgyantákat. így pl. fa-, vagy növényi hulladékokból faipari, vagy építőipari célra lemezeket állítanak elő segítségükkel úgy, hogy a kötni szándékolt anyagot műgyantaporral, vagy folyékony műgyantával keverik össze, majd a keményedésének megfelelő hőmérsékleten, pl. 100—160 C°-on, szükség szerint kötésgyorsító katalizátor hozzáadásával, nagy — 100—200 atmoszférát is elérő — nyomással sajtolják. Kézenfekvő gondolat, hogy a duzzasztott perlitet nedvszívó tulajdonságának csökkentése és nem utolsósorban teherbírásának fokozása céljából műgyantával kössük. A műgyanta alkalmazására szokásos eljárások a perlitelemek készítésére azonban nem felelnek meg. A nagynyomású sajtolás a könnyen morzsolódó perlit esetében érthetően nem. használható. A por alakban adagolt műgyanta egyenletes elkeveréee a periitszemcsékkel nem biztosítható. Ugyancsak nehézséget okoz és nem eredményez egyenletes terméket a perlitnek folyósított, nagy viszkozitású, mézkonziszteneiájú műgyantába való bekeverése sem. A találmány célja műgyanta kötésű perlitelemek előállítása olyan eljárással, amely a perlitnek és a kötő műgyantának egymással való tökéletes elkeveredését s ennek következtében egyenletes kötést és gazdaságos kötőanyagfelhasználást tesz lehetővé. Találm anyunknak a lényege az, hogy a kötőanyagot a perlittel olyan kis viszkozitású, hígan folyós állapotban, vizes oldat alakjában hozzuk össze, ami a tökéletes elkeveredésüket, és a perlitszemcséknek egyenletes, gazdaságos összekötését lehetővé teszi. Ezt azáltal érjük el, hogy a perlitet a műgyanta még nem kondenzált állapotú anyagainak oldatába keverjük, a szükséges pH-t beállítjuk, fokozatos melegítéssel a kondenzál ódást megindítjuk, katalizátor, mint pl. ammóniumklorid, sósav, kénsav, adagolással a kondenzálódást meggyorsítjuk, végül a még folyékony masszát formába öntjük és ismert módon továbbkezeljük. Így eljárva, kifogástalanul kötött, könnyű, kellő szilárdságú, víztaszító, láng- és égésibiztos építőelemeket kapunk. Az eljárás gazdaságosságát fokozhatjuk azzal, hogy a perlitet közvetlenül duzzasztása után, még meleg állapotban keverjük a kötőanyaghoz, ami által jelentős hőenergia megtakarítás érhető el.