150367. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos működésű töltőgép pépszerű anyagoknak dobozokba töltésére
Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "5SSZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.367 SZÁM BA-1480. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: A 23 b Magyar osztály: 53 c SZOLGALATI TALÁLMÁNY Folyamatos működésű töltőgép pépszerű anyagoknak dobozokba töltésére Géptervező és Műszaki Iroda, Budapest Feltaláló: Balogh Imre gépészíechikus, Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 27. A találmány folyamatos működésű töltőgép, amellyel pépszerű anyagokat üzembiztosan az előírt mennyiségben, az anyag pocsékolása nélkül, és minden követelményt kielégítően lehet dobozolni. A konzerviparban ismert töltőgépek — amelyek sűrített paradicsomot, gyümölcslekvárt, májkrémet vagy egyéb hasonló sűrűségű konzerválható élelmiszert töltenek dobozokba —, több olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek a modern konzervipari gyártástechnológiáknak már nem felelnek meg. így pl. a töltéshez előkészített és beadagolt dobozokat úgynevezett menesztőkerekek központosítják és tartják megfelelő helyzetbein. A menesztőkerekek csak közel azonos átmérőjű dobozok kezelésére alkalmasak, ezért ha jelentősebb átmérőkülönbségű dobozokat kell rövid időközökben egymás után ugyanazon a gépen tölteni, akkor minden átmérőváltozásnál előbb jelentős ideig tartó munkával ki kell cserélni a menesztőkerekeket. Az ismert töltőgépeknél a tölteni kívánt doboz közrefogását a doboz alatt vagy fölött elhelyezett, egyedi vezérlésű szerkezetekkel végzik. Az egyedi vezérlés rendszerint a hajtóműről kapja mozgását, ezért ha rövid időközökben különböző magasságú dobozokat kell egymás után tölteni, előbb a közrefogó szerkezeteket minden egyes töltéspozócióban külön-külön az új doboz magassági méretének megfelelően után kell állítani. Ez sok munkát kíván és nem minden pozícióban sikerül a doboz magasságához szükséges legmegfelelőbb helyzetet beállítani. A hajtóműről való közrefogó szerkezetmozgatás eredményeként és a hajtóműről hajtott töltőszerkeze következtében gyakran előfordul, hogy a gép annál a pozíciónál is végez töltést, amelybe kiszolgálási vagy géphiba miatt nem került üres doboz. Ebben az esetben a pépszerű töltet a gép tartóasztalára, alkatrészeire kerülhet, ami a berendezést elpiszkolja, rontja és a feleslegesen kitöltött anyag kárbavész. A különböző űrtartalmú dobozokba való töltéshez a töltőszerkezetet természetesen át kell állítani. Az ismert töltőgépeknél általában a töltőszerkezet konstrukciója nem teszi lehetővé a töltőszerkezet elemeinek a szerkezet jelentős átszerelése nélküli átállítását, ezért különböző dobozméretekre való áttéréskor a töltőszerkezet átállítása is jelentős munkaidőt igényel. Ebbe a hibacsoportba tartozik az is, hogy az iisimert töltőgépeknél a töltőhengerből nem nyomják ki teljesen a töltőhengerbe szívott teljes1 pépmennyiséget, ennek egy része a hengerben visszamarad, amit hosszabb üzemállás előtt vagy az üzemállás utáni munkakezdés előtt előbb ki kell tisztítani a töltőhengerből, nehogy megromlott vagy idegen anyag kerüljön a munkakezdés elején töltött dobozokba. Ez ismét munkatöbbletet és anyagveszteséget okoz. Az ismer töltőgépeiknél a töltőhengerben mozgó dugattyú tömítése — a gyakran korrozív pépszerű anyagok hatására — aránylag rövid idő alatt elkopik. A kopott tömítést csak a töltőhenger szétszerelésével lehet kijavítani. Mielőtt azonban a kopás tényét észrevennék, előzőleg már aránylag hosszú üzemidőn keresztül a kopott tömítés mentén a pépszerű anyag egy része visszaáramlik a töltődugattyú mögötti térbe, minek eredményeként esetleg kevesebb tölőanyag kerül a dobozokba az előírtnál, és azonkívül a visszaáramló pépszerű anyag errozív hatása következtében a töltőihenger fala is, dugattyúja is, gyorsan: kopik.
