150342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyílt-sejtes lágy PVC habanyag előállítására

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -ár -{&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.342 SZÁM Nemzetközi osztály: C 08 f 3 MU-215 ALAPSZÁM Magyar osztály: 39 c SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás nyílt-sejtes lágy PVC habanyag előállítására Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Pazonyi Tamás, Vajda Róbert budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. december 30. Nyílt-sejtes lágy PVC habanyag előállítására ismeretes eljárás, hogy magas hőmérsékletein hőbomlást szenvedő anyagot kevernek a PVC porból lágyítóval előállított pasztához. A pasztát nyitott szerszámban nyomás nélkül zselatinálják, vagy pedig utólag lezárják a szerszámot, mikor is kis nyomás alakul ki. A zselatinálás folyamán a gázfejlesztő anyag elbomlik' és lelhábosítja a lágyított PVC-t és nyílt-sejtes habanyag keletkezik, tekintve, hogy a szerszám eleve nincs teletöltve és nem alkalmaznak nagy ellennyomást. Ez az eljárás speciális PVC port igényel és ily módon 0,3-nál kisebb térfogatsúlyú habanyagot ez ideig nem tudtak előállítani. Ugyancsak ismeretes az ún. „gáztelítő eljárás", amely abból áll, hogy a lágyítós PVC pasztát valamilyen inert gázzal telítik és ez a hőkezelés hatására bekövetkező zselatinálás folyamán habbá fújja fel az anyagot. A gáztelítő eljárások többsége nagy, 7—120 atü nyomást igényel. A technológiai leírások szerint 0,5-nél kisebb térfogatsúlyú anyag csak az említett nyomástartományban végzett telítéssel érhető el. A telítés kivitelezésére különböző technológiai fogásokat alkalmaznak azzal a céllal, hogy a paszta és a gáz nagy felületen érintkezzék egymással: pl. a pasztát tartalmazó autoklávba alulról vezetik be a gázt, hogy a pasztán átbuborékölni kényszerüljön, vagy tengelye körül forgatják az autoklávot, miáltal állandóan új felületek keletkeznek. Más esetben az ellenáram elvét alkalmazzák, miszerint a pasztát fölülről permetezik be, a gázt pedig alulról vezetik az autoklávba. Mindezek a megoldások bonyolult, nehézkes előállítási technológiát jelentenek. A találmány alapján igen kicsi, 0,2—0,3 térfogatsúlyú lágy PVC habanyag állítható elő nyomás alkalmazása nélkül, igen előnyös technológiai körülmények között. Eljárásunk lényege, hogy egy szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú folyadékot (szobahőmérsékleten nyomással cseppfolyósítható gázt), mely a PVC-t nem zselatin álja ésegy másik oldószert, amely a PVC-t zselatinálja, együttesen alkalmazunk a lágyítós PVC paszta habosítására. Mindkét folyadékot célszerűen alacsony hőmérsékletre hűtött PVC pasztába keverjük be, amelynek ezután következő lassú felmelegítése során a nem zselatináló folyadékból keletkező gáz íelhafoosítja az anyagot, miközben a zselatináló folyadék a keletkezett habanyagot megdermeszti. (Előzselatinálás.) További hőkezelés a megdermedt habanyag szerkezetét már nem változtatja meg, csupán tökéletesíti a zselatinálást, miáltal igen jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, kis térfogatsúlya és egyenletes szerkezetű habanyag keletkezik, amely tulajdonságai tekintetében messze felülmúlja az ez ideig ismeretes külföldi, más: eljárással készült, nyílt-sejtes. lágy PVC habanyagokat. Nem zselatináló folyadékként difluordiklórmetánt {Freon 12), propánt, propánbután keverékét és hasonló, a szokásos PVC lágyítókkal korlátlanul elegyedő, de a PVC-t nam oldó —45 és 0 C° közötti forrportú folyadékokat (szobahőmérsékleten nyomással cseppfolyósítható gázokat) alkalmazunk. Hasonló anyagok keveréke is alkalmazható. Zselatináló folyadékként tetrahidrof uránt, acetont, ímetilénkloridot és hasonló, a szokásos PVC lágyítókkal korlátlanul elegyedő ás a PVC-t oldó, 40—70 C° forrpontú, kis viszkozitású oldószereket, ill. keverék oldószereket alkalmazunk.