150335. lajstromszámú szabadalom • Billenthető csapoló berendezés acélgyártó kemencékhez

iw 'i'Vnl. 1963. <a-;'io-tus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.335 SZÁM Nemzetközi osztály: C 21 c LE—406 ALAPSZÁM Magyar osztály: 8 b 18—23 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Billenthető csapoló berendezés acélgyártó kemencékhez Lenin Kohászati Művek Acélmű gyárrészleg, Miskolc Feltalálók: Sziklavári János oki. kohómérnök, Miskolc, Apaíóczky István oki. kohómérnök, Miskolc. Majtényi Lajos oki. kohómérnök, Miskolc, Modla Géza technikus, Miskolc, Havasi Béla technikus, Miskolc. Márton Wíátyás technikus, Miskolc, Szabados Géza oki. gépészmérnök, Miskolc A bejelentés napja: 1961. június 27. A találmány acélgyártó kemencékhez való billenthető csapoló berendezés. Mint ismeretes, az acélgyártó kemencék szokásos csapoló csatornája a kemencetesten van rögzítve. Az acél a kemence csapoló nyílásán át jut a csapoló csatornába, maid ezen át a csapoló csatorna alá helyezett öntő üstökbe. Az öntőüstök száma változik aszerint, hogy a csapoló csatorna egy- vagy kétágú. A csapolás szempontjából mármost igen fontos követelmény, hogy az acél az üstöikre egyenlően legyen, elosztva. Különben ugyanis nem biztosítható az, ötvözés egyöntetűsége, amelynek feltétele, hogy az üstökben előre elhelyezett azonos mennyiségű ötvöző adalékok azonos mennyiségű acéllal kerüljenek össze. Lényegében ugyanez vonatkozik a salakra is, amely, mint ismeretes, az üstök béléséivel reakcióba lép és ezzel az üstöket idő előtt használhatatlanná teheti. Kívánatos tehát, hogy az üstökbe csak annyi salak kerüljön, amennyit az öntési technológia, ne vezetésiéin az üstökben tárolt acél hőmérsékletének biztosítása megkövetel. Nyilvánvaló mármost, hogy a kemence testén rögzített csatornákkal e követslméntyek csak nehezen elégíthetők ki. Eltekintve attól, hogy a csatornákat kézi erővel iliesztik össze, ami önmagában is nehéz testi munkát jelent, az acélnak az üstökbe való egyenletes elosztását dugókkal igyekeznek biztosítani. Ezeket másfél méteres rudak útján ugyancsak kézi erővel tartják, arni nemcsak fárasztó, hanem a folyékony acél kezelése folytán báleset veszély es műveleit. Legfőbb hátrányként ehhez járul, hogy a dugókkel való szabályozás .a dolog természeténél fogva sohasem kifogástalan, még ha egyébként sikerül is, aminek következtében gyakorlatilag alig biztosítható a különböző üstökbe lecsapolt adagok minőségi azonossága. Ha valamelyik ágban az acél áramlása intenzívebb, akkor az egyenletes elosztás biztosítása végett az, áramlásit ebben az ágban fékezni kell, amit ugyancsak dugók behelyezésével igyekeznek megoldani. Amikor azután az ily 'módon csökkentett Intenzitású áramlásit megint fokozni kell, a dugókat legalább részben ki kell verni. Nyilvánvaló, hogy ez az acél fröcesaniése miatt nemcsak kényelmetlen, hanem veszélyes feladat is. Mindezeket egybefoglalva, megállapítható, hogy a csapódás ismert módja elavultnak tekinthető. Ezt még fokozza a csapolás ismert módjának gazdasági vonatkozása is. Az ismert és legfeljebb kétágú csatornák alkalmazása esetén ugyanis a technológiai köve telimény eket kielégítő módon legfeljebb két üstnek megfelelő mennyiségű acél dolgozható fel egy adagban. Ha ez az adag kisebb, mint a kemence kapacitása, akkor a kemence nyilván nines kihasználva. A találmány célja e nehézségek kiküszöbölése és oly csapoló berendezés létesítése, amellyel a kemence kapacitásának megfelelő számú üstbe való egyenletes csapolás és salakeltávolítás 'mechanikusan gépi úton biztosítható. A találmány alapja az a felismerés, hogy a gépi csapolás megoldható, ha a kemencetesten rögzített ismert csatornák helyett a kemencetestől lényegében függőién oly billenthető csapoló berendezést alkalmazunk, amely lehetővé teszi a csatorna ágainak a kemence felől tekintve előre és hátra, valamint