150316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fűtőspirálok előállítására

Megjelent: 1963. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 -»&> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.316 SZÄM Nemzetközi osztály: H 01 k EE-913 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 g 1—14 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés fűtőspirálok előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Kerekes Béla mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. november 25. A találmányunk fűtőspirálok, különösen rádióeső katódfűtőspirálok előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy a rádiócsövek túlnyomó részének fűtőteste szigetelő réteggel bevont V vagy U alakú spirál, esetleg huzal. A fűtőtesthez való hajlított spirált általában úgy készítik, hogy a méteráru spirált egy középen kivágott lemezre feszesen feltekercselik, majd a spirálokat ketté vágják. Ezt az eljárást 1. ábra szemlélteti. A 10 tengely körül forgó 11 lemezre a 12 lecsévélő orsóról lefejtődő 13 spirált vagy huzalt egymás mellé tekercselik, majd a 14 nyíláson át középen elvágják. Ennek az eljárásnak több hibája van. Egyrészt az, hogy a spirált nagyon meg kell feszíteni, ha azt akarjuk, hogy a hajlított spirál két szára ne nagyon álljon el egymástól, miáltal azonban nehezen kerülhető el a spirál magjának meg nem engedhető nyúlása. Másrészt az eljárás, nem termelékeny, mert egy személynek állandóan újabb és újabb lemezeket kell a csévéléshez behelyeznie. A művelet pedig nehezen automatizálható. Nem alkalmas továbbá az un, intervallumos. spirálok bajlítására. Intervallumos spiráloknak nevezzük az olyanokat, amelyiknél a magra a spirál anyagát képező huzalt szakaszosan tekercselik fel. Egy-egy spirálszakasz hossza akkora, amennyi egy fűtőtesthez kell. A tekercselő huzal az egyik szakasz végétől a következő kezdetéig majdnem egyenesen halad át. Ez az intervallum. A fűtőtest gyártáshoz a méteráru spirált az intervallum közepén kell elvágni, miáltal minden hajlított spirál a két végén egy-egy egyenes huzalvéggel rendelkezik. Ilyen intervallumos spirál azért nem hajlítható az 1. ábra szer inti szerszámmal, mert a megnyúlása és az intervallumok esetleges eltolódása miatt az intervallum helye a lemez-kereten is újabb és újabb fordulat után a középtől fokozatosan eltolódik, tehát a spirálok egyszerre való vágása többé nem lehetséges. A 2. ábránk egy másfajta hajlító szerszámot mutat. Az előre ledarabolt 15 spirált 16 ütközővel és 17 nyílással ellátott 18 testre helyezik, majd a 19 tüskét a 20 nyíl irányában mozgatva betolják a 17 nyílásba, miáltal a spirál a tüskére hajlik és V alakot vesz fel. A 2. ábránk szerinti szerszám az intervallumos spirálok gyártásánál az 1. ábra szerinti szerszámnál felmerülő nehézséget az által küszöböli ki, hogy a szerszámba már eleve jól, tehát az intervallum közepén, elvágott spirált helyeznek. A 2. ábra szerinti hajlítás sem tökéletes, ami főleg abból a gyakorlati .követelményből származik, hogy a 17 nyílásnak jól észrervehetőén nagyobbnak kell lennie, mint a 19 tüske szélessége és a kétszeres spirálátmérő együttvéve, ha azt akarjuk, hogy a szerszám üzeme zavartalan legyen. Ezért azután végül is hiányzik az az erő, amefy az egyöntetű forma eléréséhez a 19 tüskére mintegy rávasalná. Ez az eljárás sem termelékeny. Találmány olyan eljárás, ill. olyan fűtőtest, főleg rádiócső fűtőtest készítésére huzalhajlító szerszám, mely a fenti hibákat kiküszöböli. A hajlításnak a találmányunk szerinti technológiája különösen alkalmas a fűtőtestgyártás teljes automatizálására.