150308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sportpályák füvesítésére
Megjelent: 1963. július 15. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG •®r -5JSZABADALMI LEÍRÁS QKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.308 SZÁM Nemzetközi osztály: A 63 b BO—786 ALAPSZÁM Magyar osztály: 77 a 20—25 Eljárás sportpályák füvesítésére Boldizsár Károly tenisz edző, Budapest A bejelentés napja: 1980. október 5. A találmány eljárás sportpályák füvesítésére, amellyel a pályát borító fű számára olyan gyökérzetet és fűtalajréteget lehet létrehozni, hogy a fű a pálya használata köziben nem koptatható ki. A sportpályákat főként egészségvédelmi szempontokból, a szálló por megkötése, a levegő tisztántartása céliából és a sárképződés megakadályozása érdekében füvesítik. A füves pályán a sportolás egészségesebb, mint a poros-sáros pályán, és a sportolók a füves pályákon jelentősen jobb teljesítményeket is tudnak elérni. A sportpályák füvesítésére használt egyik ismert eljárásnál a pálya talaját felszántják és a szokásos agrotechnikai eljárással fűmagot vetnek a talajba, majd boronáláfí után várják, 'míg a fű kinő. Ezzel az eljárással füvesítve legfeljebb 3—4 cm mélyen nyúlik a fű gyökérzete a talajba, ezért — főként sáros, lágy talaj esetén' — a bőrszöges cipőkkel a sportolók a fűcsomókat gyökerükkel együtt kifordítják a talajból, és így a sportpálya megkopaszodik. A másik ismert eljárásnál füves területről gyeptéglákat vágnak ki, és ezeket a sportpályán egymás mellé soribarakva hozzák létre a fűszőnyeget. Ezzel az eljárással a talajba valamivel mélyebben benyúló gyökérzietű gyapszőnyeget lehet u; gyan létesíteni — ha ugyan olyan helyről vágták ki a gyeptéglákat, ahol a fű gyökérzete már eleve mélyebben nyúlt a talajba —' azonban az ilyen füvesítés nagyon drága. Mindkét ismert eljárással létesített gyepszőnyeg legfelső talajrétege általában lágy és így esős időben fellágyul, A füvet nem tudja megtartani. Ha esetleg a legfelső talajréteg agyagos, vízitócsák keletkeznek, .amelyben — ha a tócsa hosszabb ideig megmarad — a fű rothadni kezd. Agyagos felső talajréteg esetén a víz még az aránylag kis mélységben levő gyökérzethez sein tud leszivárogni, és száraz idő esetén a fű nem tud elegendő nedvességhez jutni, elszárad. Az elszáradást csak gyakori öntözéssel lehet megakadályozni, ami a gyepszőnyeg fenntartásának költségeit jelentős mértékben megnöveli, ha ugyan egyáltalában van lehetőség a gyakori öntözésre. A találmány célja sportpályák füvesítésére olyan eljárás létesítése, amellyel az ismert eljárásokkal nyert gyepszőnyeg fűszálainak 3—4 cmes gyökerei helyett lényegesen hosszabb, pl. 10— 15 cm-re is lenyúló gyökérzetű fű termeszthető, azonkívül biztosítani leihet, hogy a füvön víztócsák hosszabb ideig ne .maradjanak, a gyepszőnyegre hullott csapadék a talajba mélyen leszivárogjon és ezáltal a fű szárazság esetén és öntözés nélkül se száradjon ki, továbbá fellazult felső talajréteg esetén se legyen pl. bőrszeges cipővel a fű a talajból kifordítható. A találmány szerinti eljárással a kitűzött feladatot azzal oldjuk meg, hogy a pálya agrotechnikai előírások szerint trágyával beszórt talaját felszántjuk, ennek felső rétegéből boronálással 2,5—3,5 cm vastagságú magágyat készítünk, ebbe fűmagot vetünk és a magágy fölé 1,5—2,5 cm vastag termőtalaj (humusz) réteget terítünk, a fű és a gyökérzet kifejlődése után a füvet lenyírva a gyepszőnyegre termőföld és aprcszemcsés vörösvagy feketesalak keverékéből 2,5—3,5 cm vastag réteget terítünk, a fű újabb kinövése és visszanyírása után az előbbivel azonos összetételű keverékből újabb 2,5—3.5 cm vastag réteget terítünk a gyepszőnyegre, majd ha a fű ebből kinőtt, lenyírjuk és 1,5—2,5 cm vastagságú termőföldet vagy termőföldből és aprószemcsés vörös vagy fekete salakból álló keverékréteget terítünk az előbbi talajrétegre. A találmány szerinti sportpálya füvesítési eljárás részművelet elemeit példaképpen szemléltető rajznak megfelelően az eljárás első műveleteként először a sportpálya 'megfelelően trágyázott 1 talaját 15—20 cm mélyen felszántjuk, majd kb. 3 cm' mélyen elboronálj dk. Az elíboronált 2 ős-
