150297. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus impulzusgenerátor
Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0"^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.297 SZÁM Nemzetközi osztály: H 03 k ZE—185 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 a4 1—13 Mechanikus impulzusgenerátor Zentralinstitut für Kernphysik cég, Kossendorf bei Dresden Feltaláló: Stoschek Erwin, Dresden A bejelentés napja: 1961. május 2. Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1960. jáüus 12. A találmány a nanosökundum-technika területén nagyon gyakran alkalmazható mechanikus impuizusgenerátor. Ismeretes, hogy a nanasekundum-tec'rrnikában, különösen a magfizikai mérőberendezéseknél a kapcsolások létrehozásához olyan impuizusgenerátorok szükségesek, amelyek pl. 10^10 sec. nagyságrendű felfutású és lefutású idejű négyszögű impulzusokat keltenek. Erre a célra mechanikuselektromos generátorokat alkalmaznak. Ezeknél egy laprugó leng, amelynek szabad végére nemesfémből készült érintkező van erősítve, amely érintkező a rugó lengésének ritmusában rövid ideig egy helytálló érintkezőhöz ér hozzá, és ezáltal egy áramkört zár. A rugót váltakozó mágneses mező hozza lengésbe. Az ilyen mechanikus impulzusgenerátoroknál nagyon nehezen lehet kifogástalan munkát elérni. A két érintkező összeérésekor azonnal jó, vezető összeköttetést kell létrehozni, amely összeköttetést a rugó visszamozgásakor ismét meg kell szakítani. Ezeknél nagyon hátrányos az ún. rugalmas érintkezőütközés, azaz az érintkezők alsó érintkezése után közvetlenül fellépő érintkezőnyitás és újbóli zárás. A rugalmas érintkezőütközés két okra vezethető vissza. Egyrészt a mozgó érintkező az ütközési törvények eredményeként a másik érintkező felületéről viszszaugrik, másrészt az érintkező felületek finom szerkezete következtében az érintkezés csak néhány mikroszkopikusan finom csúcsnál jön létre, amelyeken az érintkezés létrejöttekor nagy áramerősségek lépnek fel. Ezek az áramok az érintkezők között nagy . elektrodinamikus taszítóerőket hoznak létre, amelyek szintén előmozdítják a mozgó érintkező visszaugrását. Ismert jelenség, hogy a mozgó érintkezőnek ez a vísszamozgása megakadályozható, ha az érintkezőket vékony higanyréteggel vonjuk be. Ezáltal a mozgó érintkező teljesen ki nem küszöbölhető visszaugrásakor a vezető összeköttetés továbbra is fennmarad, mert a higanycsöppecskék kapilláris ereje a higanyréteg elszakadását megakadályozza. Elektrodinamikus taszítás sem lép fel, mivel most az érintkezők nagy felületen érintkeznek egymással. Ennek az elvnek felhasználása céljából egy az egész berendezést tartalmazó üvegcsövecskébe •higanycseppet zárnak be. Az impulzusgenerátor üzembehelyezése előtt kézzel való rázassál a higanyból valamicskét az érintkezők közé juttatnak, és az impulzusgenerátort csak azután helyezik üzembe. Ismert olyan kivitel is, amelynél egy alkalmastartályt hidrogénnel töltenek meg. A gáztöltés szokásos módon kb. 10 atmoszféra nyomáson van. Ezáltal állandó a robbanási veszély, úgyhogy ezek kezeléséhez különleges óvatossági rendszabályok szükségesek. A laprugót általában 100—500 Hz-es. rezgésre szokás felgerjeszteni. Ilyen feltételek mellett csak mintegy 30 percig lehet a generátornál utóimpulzusmentes munkát elérni, mert azután a higany az érintkezők rázkódásai következtében leverődik. Az ismert mechanikus impulzusgenerátorok e hátrányos tulajdonságait azzal küszöböljük ki, hogy a találmány szerint a pl. evakuált impulzusgenerátor belső terében levő higanymennyiség felmelegítésével a higanyt elgőzölögtetjük és a higanygőzt az érintkezőkön kondenzáljuk, úgy, hogy az érintkezőkön a higanybevonat az üzemeltetés tartama alatt állandóan megmarad.
