150294. lajstromszámú szabadalom • Vetítőberendezés zárt rendszerekben lefolyó fizikokémiai folyamatok megfigyelésére és rögzítésére

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •p"^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.294 SZÁM Nemzetközi osztály: G 02 d WA—107 ALAPSZÁM Magyar osztály: 42 h 17—25 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Vetítőberendezés zárt rendszerekben lefolyó fizikokémiai folyamatok megfigyelésére és rögzítésére Magyar Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Wlassics Zoltán oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1960. december 20. Különféle iparágakban laboratóriumi és üzemi szinten egyaránt gyakran szükségessé válik zárt rendszerekben, tartályokban történő folyamatok megfigyelése. Ezek a folyamatok a környezettől eltérő hőmérsékleti és nyomásviszonyok között zajlanak le. és bennük résztvevő anyagok és az azokban lezajló változások közvetlen megfigyelésére nincs lehetőség. Ilyen fizikokémiai folyamatok során a gyakorlatban halmazállapotváltozás, azonos halmazállapot melletti besűrűsödés, csapadékkiválás, színváltozás, vagyis fizikai, vagy kémiai elkülönülés, vagy az egyes anyagok egymástól való elkülönülése, vagy az anyag belső szerkezetében bekövetkező módosulás (kristály rácsszerkezet megváltozása), vagy más efféle fordulhat elő. Ezek megfigyelésének problémája a legelterjedtebb a vegyiparban (gyógyszergyártás, alapanyag előállítás stb.) és az élelmiszeriparban, alárendelten pedig építőanyag-iparban merül fel. Ilyen probléma igen gyakran előfordul laboratóriumi szinten is. Ki kell emelni itt különösen a geokémiai folyamatok modellkísérletek során történő megismétlését, valamint a sugárzó és hasadó anyagokkal való manipulációt. A cukoriparban ismeretesek olyan megfigyelő berendezések, melyek a kristályosító tartályban melegített szirupban bekövetkező kristályosodás megindulását és előrehaladását megfigyelhetővé teszik. Az ismert berendezéseknek az a lényege, hogy a tartályba benyúló vizsgálófejük van, amelyen két ablakkal határolt rés van kialakítva és a két ablak közé bekerülő oldatot optikai rendszeren a t vezetett fénysugár világítja meg. Az oldatban levő változások, valamint a kialakuló kristályok képe vetítő ernyőn szemlélhető. Az ismert berendezések közös, hátránya az, hogy a vizsgálófejben a rés után elhelyezett objektív és a készülék vetítő ernyője között tükrök vannak elhelyezve. Ez utóbbi tükrök igen nagy méretűek, mert a sugármenetnek ezen a részén a sugárkúp már igen nagy átmérőjű. Ez természetesen a készülékek méreteit károsan megnöveli. A tükörrendszerek további hátránya azok bonyolult és érzékeny mivoltából adódik. A tükrök igen kényesek, a nagy üzemi hőmérsékletnél és a jelentkező erősen korrozív viszonyok között visszaverő képességük gyorsan romlik. így a íenyelnyelési jelenségek folytán igen rontják a kép minőségét. Ez a megfigyelést megnehezíti. További hátránya az ismert berendezéseknek, hogy észlelő résük közvetlenül a tartály falánál helyezkedik el és ezért a tartályban levő anyagnak csupán a fal mellett lezajló folyamataira adnak felvilágosítást. A tükörrendszeres megoldások további hátránya, hogy észlelőréseik nagysága általában nem változtatható, az optikai rendszer pedig gyakran utánállításra szorul. Az üzemi használatban az állandó rezgés és más külső hatások következtében a tükörrendszer egyes tagjainak utánállítására is szükség van, ezért a megfigyelő berendezést zárt egységként elkészíteni nem le'het. Ennék, valamint az utánállítások alatt történő szennyeződésnek, sérülésnek, valamint korróziónak következtében a tükrök igen hamar elhasználódnak. A tükrök elhasználódása folytán jelentkező fényerő csökkenés miatt az ismert berendezéseknél viszonylag nagy fényerejű, hosszú gyújtótávolságot alkalmaztak. Ez szintén a készülékek méreteinek szükségszerű megnövelését eredmé-