150285. lajstromszámú szabadalom • Szélessávú, hangolható mikrohullámú csőtápvonal lezáró szerkezet
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 •"»&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.285 SZÁM Nemzetközi osztály: H 03 h TA—666 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 a4 64—77 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Szélessávú, hangolható mikrohullámú cső tápvonal lezáró szerkezet Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Kenderessy Miklós oki. villamosmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. augusztus 23. A mikrohullámú műszerkészlet egyik leggyakrabban használt eleme a lezáró. Sőt, nemcsak mérésekhez, de adó-vevő berendezésekben is nagy számban alkalmaznak különféle lezárókat. A lezáróknak eddig kétféle típusa terjedt el, a fix és a hangolható. A fix kivitelűek állóhullámaránya aránylag nagy, de az egész csőtápvonal-frekvencia-sávban egyforma, illetőleg folytonosan változó, de egy bizonyos értéket sehol sem halad meg. A hangolható kivitelűeket minden frekvenciára be kell hangolni, és ekkor igen kicsi a reflexiójuk. Ha azonban ilyen beállítás mellett más frekvencián használjuk, akkor igen nagy állóhullámarányt kapunk. Némely esetben, mint a keskenysávú wo'bbulátorokkal való mérés, szükség van olyan lezáróra, mely egy széles frekvenciasáv bármely pontjára behangolható, és ennek környezetében kicsi a reflexiója. A találmány szerinti szélessávú, hangolható lezáró éppen erre alkalmas. A leggyakrabban használt TE10 módusú négyszögletes csőtápvonalban van felépítve, és lényege két egyforma, porvasgúla, melyek egymáshoz és a tápvonalhoz képest állíthatók. A porvas gúlák reflexiója egyenként is kicsi, ha azonban két darabot alkalmazunk egymáshoz képest eltolhatóan, akkor az egyes reflexiós tényezők fázisát be lehet úgy állítani, hogy azok gyengítsék egymást, kivonódjanak egymásból, így, behangolt állapotban igen kis eredő állóhullámarányt kapunk. Minthogy azonban a porvas gúlák állóhullámaránya önmagukban is kicsi (1, 02), ezért ha a frekvencia eltér a hangolási éltektől, akkor sem fog az állóhullámarány hirtelen megnőni, csak lassan, vagyis széles frekvenciasávban kapunk jó eredményt. A találmány szerinti lezáró szerkezete látható az 1. ábrán. Az —1— négyszögletes csőtápvonalban helyezkedik el a —4— és —5— tartó szerkezet, melyre külön-külön fel van szerelve a —2— és —3— porvas gúla. A két gúla egyforma anyagból készül és méretük is egyforma. A —4— és —5— tartó szerkezet helyzete hátulról állítható a —6— és —7— rudak segítségével. E rudak egyúttal azt is biztosítják, hogy behangolás után a két porvas gúla egymáshoz rögzíthető legyen, együttes mozgatásuk a tápvonalban viszont lehetséges legyen. Az így kiképzett hangolható lezáró a következő előnyökkel rendelkezik: 1. Könnyű behangolni bármilyen frekvenciára, mert a hangolás csupán a két gúla egymáshoz viszonyított eltolásából áll. A hangolás minőségét könnyű ellenőrizni, ugyanis a két gúlát egymáshoz rögzítve toljuk a tápvonalban és közben állőhullámarányt mérünk. Ezzel a módszerrel az állóhullámmérő saját hibája ki van küszöbölve. 2. Nagyon kicsi az állóhullámarány, ha a lezáró be van hangolva, ugyanis a gúlák reflexiója önmagukban is kicsi és behangolt állapotban csak ezek különbsége jelentkezik. 3. Széles frekvenciasávban nyújt jó lezárást, vagyis kicsi az állóhullámaránya, mert félrehangolt állapotban is legfeljebb 1—1 gúla kis reflexióját kapnánk. A reflexiók összegezése a csőtápvonal frekvenciasávján belül nem léphet fel. 4. Szerkezetileg igen egyszerű, egyforma alkatrészekből áll, ezért a gyártása is könnyű.
