150276. lajstromszámú szabadalom • Tranzisztoros kapcsoló áramkör félvezető diódával
Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% «ur -ÍJ. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.276 SZÄM Nemzetközi osztálv: Magyar osztály: H 03 b PI-189 ALAPSZÁM 21 a4 1—13 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Tranzisztoros kapcsoló áramkör félvezető diódával Wilhelm Pieck Vagon és Gépgyár, Győr Feltaláló: Kiss Imre oki. villamosmérnök A bejelentés napja: 1961. június 29. Elektromos kapcsolóknál fontos követelmény, hogy a kapcsolás meghatározott időben, vagy meghatározott feszültség elérésekor hirtelen történjen, a kapcsoló ne bizonytalankodjon. Ennek a követelménynek a kielégítésére készítenek mechanikus kapcsolókat, amelyek különböző módon előfeszített rugókat használnak és ha a kapcsoló nyomógombja egy bizonyos utat megtett, az érintkezőt a kapcsoló rugók hirtelen átváltják. Elektronikus kapcsolóként bistabil, vagy monosta'bil multivibrátorokat alkalmaznak, elektroncsövekkel, vagy tranzisztorokkal. Ezek az áramkörök a kapcsolási pont közelében meglehetősen bizonytalanok, a kapcsolási szint beállítása és pontos értéken való tartása csak bonyolult kapcsolások árán lehetséges. Ezekhez a kapcsolásokhoz 2 cső, ill. 1 ikercső, vagy 2 tranzisztor szükséges. A találmány szerinti kapcsolás előnye, hogy egyetlen tranzisztor és egy félvezető dióda szükséges hozzá, a bekapcsolási pontot nagy pontossággal lehet beállítani, a bekapcsolási szint változtatása egyszerű. Kapcsolási bizonytalanság még akkor sincs, ha a jelfeszültség csak 0,05 V-tal különbözik a beállított szinttől, tehát lassan változó egyenáramú jellel való működtetésre is kiválóan alkalmas. A találmány szerinti kapcsolás egy induktív csatolású tranzisztoros oszcillátor. A visszacsatoló tekerccsel egy félvezető dióda van sorbakapcsolva. A dióda egy áramforrásból záró irányú feszültséget kap, rajta áram nem tud folyni, ellenállása igen nagy. Ebben a helyzetben a tranzisztoros oszcillátor nem tud rezegni, mert a visszacsatoló kör csillapítása a lezárt dióda miatt igen nagy. Ha külső áramforrásból a diódára feszültséget kapcsolunk és az a feszültség akkora lesz, hogy a diódát nyitóhelyzetbe hozza, vagyis a diódán áram folyik át, a dióda által a vissza-csatoló körben képviselt csillapítás hirtelen lecsökken, az oszcillátor berezeg. A kollektorfcörben jelentős nagyságú, a tápfeszültségtől függően 5—10 V, váltófeszültség jelenik meg. A váltófeszültség értéke nem függ attól, hogy a jelfeszültség mennyivel haladja túl az előfeszítés értékét. Ha a jelfeszültség csökken, a kimenő váltófeszültség változatlan marad mindaddig, míg a dióda ismét le nem zár. Ha a dióda ellenállása megnő, a rezgés leszakad,. a kimenő váltófeszültség 0-ra esik. A berendezés működése annál megbízhatóbb, minél inkább megközelííti a dióda jelleggörbéje az ideális derékszögű alakot. A találmány szerinti készülék egy célszerű kivitelének elvi kapcsolását mutatja az 1. ábra. T tranzisztor kollektor körében Li, Ci elemekből álló párhuzamos rezgőkör van, mint munkaellenállás. Bázisa R1; R, feszültségosztóról kap kis negatív feszültséget úgy, hogy a nyugalmi áram a karakterisztika alsó görbületében legyen. L2 viszszacsatoló tekercs Lt tekerccsel induktív csatolásban van. L2 tekercs egyik vége P potenciométer csúszkájához csatlakozik és ezen keresztül változtatható nagyságú negatív feszültséget kap. L2 tekercs másik végéhez csatlakozik D félvezető dióda anódja. D dióda katódja R3 ellenálláson át kapja 1—2 pontokhoz kapcsolt, jelfeszültséget. Ha a jel feszültség negatívabb, mint P potencióméteren beállított érték, D diódán áram folyik át, ellenállása lecsökken, az oszcillátor berezeg. L2 tekercsben induktív úton keltett váltófeszültségnek szabad útja van C3 kondenzátoron át T tranzisztor bázisához.
