150261. lajstromszámú szabadalom • Síkban elmozduló, állítható hosszúságú kettősen előfeszített ingarendszer, főként geodéziai műszerek automatikus magassági indexeihez

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 -^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.261 SZÁM MA—1031. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: G 01 c Magyar osztály: 42 c 5—9 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Síkban elmozduló, állítható hosszúságú kettősen előfeszített ingarendszer, főként geodéziai műszerek automatikus magassági indexeihez Magyar Optikai Művek, Budapest Feltalálók: Tóth Pál oki. gépészmérnök, Bezzegh László oki. erdőmérnök A bejelentés napja: 1981. április 10. A geodéziai szögmérő műszerekkel függőleges síkban fekvő, ún. magassági szöget úgy mérnek, hogy egyik szára mindig a vízszintes, a másik pedig a távcső által kijelölt irányvonal. A magassági szög vízszintes szárát oly módon kell a műszerékein beállítani, hogy a magassági kör leolvasó helyét egy ún. magassági indexlibella pontos bejátszásával a vízszinteshez, hozzuk. Ez nemcsak eléggé hosszadalmas és minden leolvasás előtt megismétlődő művelet, de az is előfordulhat, hogy az észlelő elfelejti a libellát bejátszani és így a. magassági szögmérés eredménye hibás lesz. Automatikus magassági indexszel felszerelt műszereken nincsen indexlibella, azt nem kell a szögleolvasás előtt bejátszani, a leolvasott szögérték mindig helyesen a vízszinteshez viszonyított szöget adja. Ilyen műszerekkel a magassági szögek mérése gyorsabb és megbízhatóbb. Az automatikus magassági index működése abból áll, hogy -a magassági kör leolvasó helyét a nehézségi erő hatására egy megfelelő szerkezet a vízszintesnek megfelelő helyre önműködően beállítja. Ennek a. feladatnak a megoldására többféle szerkezet ismeretes. A találmány szerinti megoldás a magassági szögek leolvasására szolgáló optikai rendszer egy lencséjét (lencserendszerét) vagy prizmáját (priz- ma-rendszerét) olyan különleges csak síkban elmozduló, kettősen előfeszített inga-rendszerre helyezi, amelynek működési hossza — ezzel a kitérés nagysága — állítható, közben az optikai és mechanikai alkatrésziek egymáshoz viszonyított helyzete függőleges irányban változatlan marad. Az ingára függesztett optikai elemeknek egy síkban kell elmozdulniuk, részben azért, mert a kompenzálásnak a magassági kör- vízszintes érintőjének irányában kell történnie, másrészt azért, mert az elengedhetetlen csillapítórendszer egy egyenes mentén történő elmozdulásokat csillapít hatásosan, erre merőleges elmozdulások csillapításának a megoldása nehézkes. Ezért a találmány szerinti ingát vékony, rugalmas kettősen előfeszített lemezekre függesztjük fel oly módon, hogy az ingatest a ráhelyezett optikai elemekkel együtt önmagával párhuzamosan tolódjék el, vagyis szögelfordulást ne végezzen és erre merőleges irányban elmozdulása nincsen. A rugalmas felfüggesztő lemezek az inga nyugalmi helyzetét azonban el nem hanyagolható mértékben befolyásolják. A műszer beszabályozásával ennek a kismértékű, befolyásnak a hatása teljes mértékben ellensúlyozható mindaddig, amíg a rugalmas visszaható nyomaték az inga elfordulási szögévei egyenesen arányos. Ez a feltétel lemezes felfüggesztő testeknél csak akkor teljesülne, ha a lemezek horpadássmentes sík felületekkel határoltak lennének. A hajlító nyomatékok irány változásainál ugyanis — a semleges helyzet körül —• a horpadás ellenkező értelműre változik, amely 'körülmény a semleges helyzet környezetében a rugó jelleggörbéjének lineáris lefutását megzavarja. Szabatosan sík felületekkel határolt vékony rugólemezek a találmány szerinti szerkezet megkívánta pontossággal nem. készíthetők. Ezért gondoskodni kell arról, hogy az inga lengési tartományát a megzavart szakaszokon kívül helyezzük el. Ezt elérhetjük azzal, ha a felfüggesztő lemezek működő szakaszait kettősen előfeszített (meghajlított) állapotba hozzuk.