150233. lajstromszámú szabadalom • Készülék szónikus vagy ultraszónikus rezgések terjedési sebességének közvetlen mérésére elektronikus úton, különösen szilárd testekben

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#r -^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.233 SZÁM Nemzetközi osztály: G 01 h El—130 ALAPSZÁM Magyar osztály: 42 s 74 b8 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Készülék szónikus vagy ultraszónikus rezgések terjedési sebességének közvetlen mérésére elektronikus úton, különösen szilárd testekben Építéstudományi Intézet, Budapest Feltaláló: Kochis Béla oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. május 24. Szilárd testek, különösen betonelemek szónikus vagy ultraszónikus vizsgálatát, amit a következőkben szónikusnak nevezünk, impulzus módszerrel ez ideig úgy végezték, hogy mérték azt az időt, ami alatt az impulzussal keltett rezgés (hang, vagy ultrahang) az adófejtől a vevőfejig jut a szilárd testen, pl. betonelemen keresztül. Ez az idő a test fizikai tulajdonságain kívül függ még annak méreteitől (vastagságától), a gerjesztett rezgés fajtájától — longitudinális, tranzverzális, stb. rezgés-e — ami viszont az adófej tengelyének a vizsgált testhez viszonyított elhelyezkedésétől függ. Függ továbbá az adó- és vevőfej időkésésétől is. A szokásos elektronikus vizsgáló készülékek időmérőjének indítása az adófejbe adott indító impulzus leadásával egy időben történik. Azonban mind az adófej, mind a vevőfej elektromos és mechanikus okokból az impulzust késve adja át, ill. veszi fel, ezért a mért idő nem egyezik meg a rezgés terjedési idejével a testben a két fej között, hanem a fejek késleltetése következtében attól eltér. Ezért az elvégzett mérés után a vizsgálat eredménye nem közvetlenül, hanem csak többé-kevésbé hosszadalmas számítás után áll rendelkezésre. Ennek további következménye az a körülmény, hogy az esetleges mérési hibák csak a számítás befejezése után tűnnek ki. Hátránya az ilyen készülékkel történő mérésnek — különösen beton szilárdságának vizsgálata esetén az —, hogy a mérés helyszínén többnyire el nem végezhető' számítások nélkül a vizsgált test szilárdsága nem határozható meg, tehát nem dönthető el, szükséges-e sűríteni a vizsgálati helyeket. Ezért csökkent teherbírású beton esetében gyakran a vizsgálat megismétlése válik szükségessé. A találmány olyan készülék, aimely a vizsgált testben keltett szónikus rezgésnek nem a terjedési idejét, hanem közvetlenül a terjedési sebességét méri elektroniíkufi úton. Ennek előnye az, hogy a kívánt érték minden számítás nélkül azonnal rendelkezésre áll, bármilyen méretű a vizsgált test és abból célszerűen diagram segítségével további adatok, pl. a beton szilárdsága közvetlenül leolvasható. További előnye, hogy tömeggyártmányok, pl. beton bányaékkövek sorozatos vizsgálatára a megfelelő értékeikre, pl. szilárdságra 'kalibrálva, automatikus beállítással alakítható ki. A találmány mibenlétét a következekben magyarázzuk. A készülék 1 adógan;erátorból, 2 adó-, 3 vevőfejből, 4 jelerősítőből, 5 időmérőből és 6 időkésleltetőből áll. Az 5 időmérő indítására állandó értékre beállított (állandó értékű) 6 késleltető szolgál. Az 5 időmérő pl. oszicilloszkópos, vagy töltőcsöves-mutatós, vagy bármely más megoldású lehet. A 6 késleltető állandó értéke a 2 adó- és 3 vevőfej időkésésével egyezik. Ezáltal a 2 adófejbe adott indító impulzus és a 3 vevőfejbe érkező leállító jel között levő időkülönbségből a fejek időkésése ki van egyenlítve és a mutatott érteik a vizsgált 7 testben keltett rezgés valódi terjedési idejének felel meg. A találmány céljának eléréséhez azonban a rezgés terjedési sebességére van szükség, amiben a V = L (V = terjedési