150216. lajstromszámú szabadalom • Hidromechanikus fokozatnélküli sebességváltómű

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «jr -»> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.216 SZÁM JU—119. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: B 62 d Magyar osztály: 63 c 8—36 Hidromechanikus fokozatnélküli sebességváltómű Dr. Jurek Aurél műegyetemi tanár, Budapest A bejelentés napja: 1959. szeptember 3. A belsőégésű motorral hajtott gépjárművekhez sokféle sebességválfórendszert építettek eddig. Legjobban a homlokkerekes merev típusok terjedtek el, bonyolultabbak a bolygóműves rendszerek, viszont az automatizálás lehetősége révén ezeket is széles körben alkalmazzák. Végül különösen a nagyobb járművek terén a hidraulikával kombinált mechanikus, majd a tisztán hidraulikus áttételek kerültek elő téribe. A hidraulikus ihaj tóművek egyes típusai, bár megoldják a fokozatnélküli váltás problémáját, azonban rossz hatásfokkal, tehát nagy veszteséggel. A találmány tárgyát képező sebességváltómű a fokozatnélküli nyomatékváltás problémáját részben hidraulikus, résziben pedig mechanikus úton oldja meg a következő módon: A két bolygómű megfelelő kapcsolásaival előállítható, az L, III. és az V. sebesség mechanikusan1, az I. és III. sebesség között és a III. és "V. sebesség között pedig hidromechanikusan fokozat nélkül működik a II. és a IV. sebesség. Ily módon az egész sebességváltási mező fokozatmentesen van megvalósítva. Az V. sebesség a váltómű közvetlen (direkt) fokozata, ennél sein a bolygóművek, sem a hidraulika nem dolgoznak. A sebességváltómű előnye az eddig forgalomban levő típusokkal szemben abban domborodik ki, hogy az egész sebességiváltási mező jelentős részében a mechanikus erőátvitel van túlsúlyban. Három olyan fokozat van, amely tisztán mechanikusan működik, az I. az indítási, a III. közbenső vagy pihentető és az V. a direkt fokozat. A fokozatnélküli II. és IV. sebességekben a motor teljesítménye kétfelé ágazik; mechanikus és hidraulikus erőátviteli részre. De ezekben a fokozatokban is a mechanikus erőátviteli rész van túlsúlyban. A hidraulika, amely a hidraulikus szivattyúból és hidraulikus motorból áll, csak a fokozatnélküli fordulatszám szabályozásban vesz részt. Ily módon a hidraulikával átvitt teljesítmény kezdetben zérus, majd az áttétel csökkentésével növekszik és a motorteljesítmény bizonyos hányadát éri el. A telj esitményelágazásban működtetett hidraulika és a tisztán mechanikus L, III. és V. sebességek igen jó hatásfokot biztosítanak a váltóműinek az egész sebességváltási mezőben, mert a két bolygóiműben sem külön, sem együtt működtetve azokat, nem lép fel „vakteljesítmény", vagyis a gördülési teljesítmény mindig egyenlő az átvitt teljesítménnyel. Ez a fokozatnélküli sebességváltó kézi szabályozással és automatával is működtethető. Az L, III. és V. mechanikus sebességfokozatok a gépjárműveknél általánosan használt motorfékezés módszerét is biztosítják. Ha azonban a hidraulikus szivattyú, mint motor és a hidraulikus motor szivattyúként is működtethető, akkor a váltómű az egész sebességváltási mezőben felhasználható a motorral való fékezésre. A hátramenet megoldható gépkocsiknál a két bolygómű után kapcsolt fordító bolygóiművei, vasúti járműveknél pedig homlokkerekes vagy kúpkerekes ir ányv áltóval. A fentiekben ismertetett fokozatnélküli sebességváltó alkalmazási területe a közúti járművek terén; személygépkocsik, tehergépkocsik, terepjárók, nehéz vontatók, dömperek stb. területére terjed ki. A vasúti vontatás számára is kiválóan alkalmas, mint a motorkocsik és lokomotívok sebességváltója. Egyes országok számára készülő motorvonatokhoz a hidraulikus sebességváltóművet jelenleg külföldről kell beszerezni. A találmány feleslegessé teszi ezt az importot, amivel jelentős mennyiségű devizát takaríthatunk meg. E fokozataélküli sebességváltóval rövidebb lesz a nehéz szerelvények gyorsítási ideje, mivel a motor mindig a legkedvezőbb áttételen dolgozik,