150195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás organofil szulfát, karbonát és foszfát pigmentek előállítására

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «sir -s^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.195 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: C 08 df CO—117 ALAPSZÁM 22 f Eljárás organofil szulfát, karbonát és foszfát pigmentek előállítására Csonka Lajos vegyészmérnök (30%). Horkay Ferenc vegyészmérnök (15%), dt. Szántó Ferenc vegyészmérnök (15%), Szerecz János vegyészmérnök (15%), Székely Géza vegyészmérnök (15%), dr

- Gönczy Jenő ügyvéd (10%),

mindannyian budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. augusztus 31. A 148 246, 148 369, 148 370, 148 371 számú szabadalmak különféle pigmentek organofillé tételére vonatkoznak. A fenti leírások alapján az azokban említett pigmentek kielégítő módon organofillé tehetők vízoldható szappanoldatokkal. Az említett eljárások azonban szulfát, karbonát és foszfát pigmentekre nem alkalmazhatók, mivel az alkalmazott szappanoldatok vizes közegben lugasán hidrolizálnak. A lúgos hidrolízis rézén hidroxil ionok kerülnek a(

z oldatba, melyek nagy adszorpciók épességük folytán a szulfát, karbonát, foszfát pigmentek organifilitását nagymértékben csökkentik. Emiatt az így előkészített pigmentek organikus közegekben készített szuszpenziója alig állandóbb, mint a nem kezelt anyagoké. Ezzel szemben azt találtuk, hogy e hátrány kiküszöbölhető azáltal, hogy a szulfát, karbonát és foszfát pigment szuszpenziókat 0,1—4%-nyi amphoter jellegű fémoxidokkal, pl. ZnO-al, A10(OH)-al stb. keverve organofilizáljuk. E fémoxidok in statu nascendi lekötik az anionaktív szappan hidrolízise következtében keletkezett hidroxil ionokat; így teljes értékű, organikus közegekben stabil szuszpenziót adó organofil szulfát, karbonát és foszfát pigmentek, illetve töltőanyagokat kapunk. Hasonló az eredmény egyéb anionaktív anyagok, mint pl. alkilszulfosavas, alkilfoszforsavas stb. alkáliák í;lkalmazása esetében is. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a célszerűen frissen kicsapott, vasgy finomra őrölt szulfát, karbonát és foszfát pigmentek, ill. töltőanyagok vizes szuszpenziójához előbb amphoter jellegű fémek oxidjait adjuk kis mennyiségben, majd apoláros gyökkel rendelkező anionaktiv anyag ibehatásának tesszük ki. Az így keletkezett csapadékot a vizes oldattól elkülönítjük, adott esetiben mossuk, majd szárítjuk és végül esetleg dezintegráljuk. Mint amphoter jellegű fémek oxidjait előnyösen ZnO-t és A10(OH)-t alkalmazunk. A találmány értelmében apoláros gyökkel rendelkező anionaktív anyagoknak nevezzük azokat a vízben jól oldódó és elektrolitosan jól disszociáló szerves vegyületeket, amelyek híg vizes oldatukban az elektrolitos disszociáció folytán aszimmetrikusan poláros szerkezetű gyököt, vagy gyököket tartalmazó anionokat szolgáltatnak. Ilyen anionaktív aktivátorok pl. — anélkül, hogy a találmány tárgyát ezekre a vegyületekre korlátoznánk — egybázisú, legalább nyolc szénatomszámú, telített, telítetlen vagy szubsztituált zsírsavak alkálivagy ammóniumsói (pl. nátriumsztearát, ammóniumpalmitát, nátriumricinoleát stb.), telítetlen zsírsavpolimerizátuniok alkáli- vagy arnrnóniumsói (pl. standolaj zsírsav nátrium- vagy ammóniumsója), alkil-aril szulfonátok és szulfátok, alkil-, aril-, vagy vegyes alkil-aril foszforsavas alkáliák stb. A folyamat lényege az, hogy a pigment felülettel ellentétes töltésű, nagyméretű szerves anionok a pigment szemcsék felületének úgynevezett aktív helyeire irányítottan adszorbeálódnak és eletkrosztatikus erőkkel irreverzibilisen kötődnek úgy, hogy az aszimmetrikusan poláros organikus ion apoláros csoportjával a közeg felé helyezkedik el. A szerves anionaktív anyagok hidrolízise következtében keletkező hidroxil ionokat amphoter fémoxidok kötik le. Ennek következtében a szemcsék koagulálnak és a szuszpenzióból kicsapódnak. A szárítás során az irányított szerkezetű felületi réteg gyakorlatilag irreverzibilisen megkötődik és a pigmentet vagy töltőanyagot —• továbbiakban egyszerűen pigmenteket — véglegesen organofil felületűvé teszi, vagyis az eredetileg vízben nedvesedő pigmentek a találmány szerinti eljárás következtében organikus közegek-