150180. lajstromszámú szabadalom • Csőköteges gőz- vagy melegvíztermelő kazán, olaj- vagy gáztüzelésre

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 ~^f SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.180 SZÁM Nemzetközi osztály: F 22 b SE—1035 ALAPSZÁM Magyar osztály: 13 a 6—21 Csőköteges gőz-, vagy melegvíztermelő kazán, olaj-, vagy gáztüzelésre Szentmihályi Jenő oki. gépészmérnök, Budapest, Kokovai János oki. gépészmérnök, Budapest, Horváth József főelőadó, Budapest, Kohári Lajos főenergetikus, Budapest A bejelentés napja: 1960. december 31. Kisteljesítményű gőzkazánokat eddig lángcsöves, füstcsöves, lángcső-füstcső kombinációjú, ferdevízcsöves, besugárzott meredekcsöves és besugárzott spirálcsöves kivitelben gyártottak, illetve gyártanak olaj-, vagy gáztüzelésre. A beépített és hengeres kazánok helyigényesek, míg a kis helyigényű besugárzott kazánok — a nagy hőigénybevétel miatt — nemesanyag igényesek, melyek nagyobb részben import útján szerezhetők be. A találmány tárgyát képező csőköteges kazán — szerkezeti kialakításánál fogva — fenti hátrányokat kiküszöböli. A csőköteges kazán — a gőzelőállitáson kívül — alkalmazható melegvízfűtéseknél is. Az eddig alkalmazott öntöttvastagos kazánok nem alkalmasak nehézfűtőolaj eltüzelésére. Azok üzemeltetésié csak jóminőségű szemmel, vagy koksszal oldható meg. A találmány szerinti gőzkazán a csövek kötegszerűen történő elrendezésével — térfogategységre vonatkoztatva — nagy fűtőfelületet ad. A esöveket lángsugárzás nem éri, melynek következtében a csövek anyagával szemben különleges követelmények nincsenek. A viszonylag egyenletes hőterhelés következtében a kazán élet tartama — a szokásos megoldásokkal szemben — hosszabb és üzemeltetése biztonságosabb. A kistűzterű kazánokban — amennyiben a tüzelőanyag közvetlenül a fűtőfelületekkel (csövekkel) jut érintkezésbe anélkül, hogy a itiökéletes elégés megtörtént volna, a füstgázok lehűlnek és az égés hatásfoka nagy mértékben csökken. A hőállóanyagból készült, kis térfogatú tűztérbeoi a sugárzás útján átadódó melegmennyíséget erősen csökkenteni, vagy azt teljes mértékbein ki kell küszöbölni, a megfelelő nagyságú gyulladási hőfok biztosítása' céljából. Kis térfogatú tűzterekhen nem biztosítható a szükséges tűztér térfogat és hűtőfelület viszonyszáma, ezért a hűtőfelület alkalmazását el kell kerülni. A tüzelőhengerben, elérhető magas hőfok miatt, a tüzelőanyag eltüzelése jó hatásfokon történhet. A csőköteges kazán — szerkezeti megoldásnál fogva — esetenkánt a legjobban alkalmazható a helyi adottságokhoz, mivel a csősorok száma, a csövek száma és hossza helykihasználás szempontjából, legelőnyösebben választható meg. A tűztér egy tűzálló anyagból készült henger,, mely a megfelelően kiképzett gőztermelő csövek között oly módon van elhelyezve, hogy külön felfüggesztésére szükség nincs. Ezenkívül megakadályozza azt, hogy a szúróláng a gőzfejlesztőcsöveket közvetlenül érje. A találmány szerinti megoldás, tekintettel arra, hogy a hőátadás nem lángsugárzás útján történik, a megfelelő nagyságú hőátbocsátási tényezőt a füstgáz sebesség és füstgáz hőfok útján biztosítja. Az előzőekben leírt szerkezeti megoldás teljesen új. A kazán és kazándob szétválasztható, 'mivel a dob nines fűtve és csak gőztároló szerepét tölti be. A csőköteges kazán szerelése és javítása egyszerű, mert az egyes csősorok oldható kötéssel (nem préseléssel, vagy hegesztéssel) csatlakoznak a rendszerhez. Ez a szerkezeti megoldás is új. Az 1. ábra a gőzkazán hosszmetszetét, a 2. ábra az A—A metszetet ábrázolja. A csőköteges kazán áll —1— kazándobból, meredek-, vagy függőleges elrendezésű —3— csőkötegből, —4— ejtőcsövekből, —2— felszállócsövekből, —5— tüzelőhengerből és —6— olajvagy gázégőből. Az olaj-, vagy gáztüzelés a tűzálló anyagból (pl. elektrokorund) készült tüzelőhengerben történik. A magas tűztérhőménséklet lehetővé teszi a nehézfűtőolajok jóhatásfokú eltüzelését.