150178. lajstromszámú szabadalom • Klaviatúrás pengető hangszer
Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.178 SZÁM Nemzetközi osztály: G 10 d RO—297 ALAPSZÁM Magyar osztály: 51/c 13—20 Klaviatúrás pengető hangszer Rohn Ernő, nyugdíjas, Sopron és Kormos Zoltán, moziüzemvezctő, Szarvaskend A bejelentés napja: 1961. június 26. A 144 825 számú magyar szabadalomban klaviatúrás pengető hangszer van ismertetve és a szabadalmi leírás szerint ennek a hangszernek a tanulás, ill. tanítás, szórakoztatás stb. szempontjából igen nagy előnyei vannak. A szabadalom lényege az, hogy a pengető hangszert, pl. gitárt vagy eiterát megfelelő billentyűzettel látjuk el, de különleges szerkezettel gondoskodunk arról, hogy egy billentyű leütésekor a hozzá tartozó horogszerű pengetőeszköz felfelé haladva a húrt megpendíti, de visszafelé haladva (a billentyű elengedésekor) a húrt elkerüli, elfordul mellőle. Ezzel a szerkezettel kívánta a fent említett szabadalom, a kitűzött célt elérni és az előnyöket megvalósítani (a zongorához viszonyítva rendkívül kis súly és költség, könnyű szállítás, szép, tiszta hang, kis helyszükséglet stb.), de a szerkezet eddig csak elméletileg bizonyult jónak, a valóságban nem terjedt el, sőt úgyszólván meg sincs valósítva. Ennek oka az, hogy a szerkezet nem tökéletes és a találmány célja a fent említett célok elérése végett ezt a szerkezetet továbbfejleszteni és így a gyakorlati igényeket tényleg kielégítő megoldást találni. A fent említett 144 825 számú szabadalom a húr elkerülését és azután történő megpemdítését többrészű billentyűvel, fékezett lemezekkel és ütközőkkel igyekszik elérni. A találmány szerint viszont a billentyű egyrészű és a rajta levő pengető, horgos rész a billentyűn elfordíthatóan van ágyazva és súllyal függ össze, amely a billentyű leütésekor tehetetlenségénél fogva visszamarad és ezáltal létesíti a pengető rész kívánt elfordítását. A rajz a találmány péMaképpen.i kiviteli alakját vázlatosan szemlélteti. A rajzon csak az egyik billentyűt és a hozzá tartozó szerkezeti részeket tüntettük fel, a többi résznek a találmány szempontjából nincsen fontossága. Az 1. ábra a szerkezet oldalnézete, a 2. ábra a horgos pengető rész nézete hátulról, vagyis a II nyíl irányából tekintve és a 3. ábra ugyanennek feiülnézete (a III nyíl irányából nézve). Az 1 billentyű a klaviatúrában tetszés szerinti, ismert módon van ágyazva, ágyazását a 10 pálca segíti elő, amely elfordulását is határolja. A billentyű hátsó, vagyis a hangszer felhasználójától távolabb eső végén van a 2 pengető eszköz, amelynek 2a alsó függőleges részéhez derékszögben meghajlított, tehát vízszintes 2b rész csatlakozik. Ez. a 2b rész felülről nézve ferde (3. ábra) és végénél a függőleges 2c részbe megy át, mely a billentyű mellett van és az ismét vízszintesire hajlított 2d részben' végződik. A 2d huzaldarab felett a billentyűn a 3 emeltyű van ágyazva, melynek hátsó végén 4 súly van, pl. ólomból vagy más fémből készült dugó, az emeltyű mellső végére pedig az 5 rugó nehezedik. Az emeltyű közepe táján két 7 nyúlvány van, melyek a 2d huzaldarab végét, ül. a huzal végén megerősített kis görgőt veszik körül. A 8 ütköző a 3 emeltyű mozgásának határolására való, ha az 5 rugó összenyomásával elfordult, a másik mozgáshatárolót pedig 9-cel jelöltük. Ha az 1 billentyűt leütjük, az hirtelen elfordulva a 3 emeltyűt megemeli, de eközben a 4 súly tehetetlenségénél {a tömeghatásnál) fogva visszamarad, tehát a 3 emeltyű az, óramutató járásával egyező irányban elfordul. Az 5 rugó oly gyenge, hogy ezt az elfordulást nem. akadályozza számottevően. Az elfordulás következtében a 7 nyúlványok a 2d huzaldarab végén kifejtett erőhatással ezt a huzalt úgy fordítják el, hogy annak vége az 1. ábra szerint balra mozdul el. Ezáltal a 2a huzaldarab alsó végén levő 6 pengető eszköz az 1. ábra szerint a szemlélőtől távolodó irányban mozog, vagyis a 3. ábra szerint balra és felfelé fordul el. Ezzel a mozgással a 6 pengető eszköz a húr alá kerül és leütéskor felfelé haladva a
