150152. lajstromszámú szabadalom • Nikkelszegény, saválló, szerkezeti acélötvözet

Ö Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.152 SZÁM Nemzetközi osztály: C—22—c VA—926 ALAPSZÁM Magyar osztály: 18 d 2 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nikkelszegény, saválló, szerkezeti acélötvözet Vasipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Ágotái Béla, oki. kohómérnök, Budapest, Martin Imre, oki. kohómérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. december 23. A sav- és rozsdaálló acélötvözetek általában Cr, vagy CrNi tartalommal készülnek. Cr tartalmuk 16% felett, Ni tartalmuk 4% felett szokott lenni. Ni tartalmuk előnyös tulajdonságaikat nagymértékben növeli, mivel a csak Cr tartalmú acélok több nem kívánatos tulajdonsággal, pl. rossz alakíthatósággal rendelkeznek. A Ni azonban előállításukat költségessé teszi, amellett világviszonylatban is korlátoltan rendelkezésre álló fém. Ezért számosan igyekeztek a saválló acélok Ni tartalmának csökkentésére, vagy részben, vagy egészben más ötvözőkkel való helyettesítésére. így pl. megkísérelték, hogy a Ni-t Mn-al helyettesítsék, vagy részben pótolják. Ismert összetételű ilyen ötvözet a 18/9 CrMn és a 15/9 CrMn, valamint a 18/4 CrNi-Mn tartalmú acél, vagy ezeknek nitrogénes, vagy molibdénes változatai. Ezek az acélok azonban, hasonlóan a csak Cr tartalmúakhoz, nehezen alakíthatók, rosszul pácolhatok és. hegeszthetők. A N-es és Mo-es változatok előállítása amellett költséges. A nem stabilizált ausztenites szövetszerkezetűek, mint az közismert, korróziót okozó közeggel érintkezve,könnyen szemcseszétesést, interkrisztallin korróziót szenvednek. A találmány olyan Ni szegény ferrit-ausztenites szövetszerkezetű acélötvözet, amely legfeljebb 4%, előnyösen 2,5—3,0% Ni tartalom mellett, kiváló sav- és rozsdaáilósággal rendelkezik, jól önthető és alakítható, jól pácolható és. kiválóan hegeszthető, valamint polírozható, 'amellett szemcseszétesésre nem hajlamos. A találmány szerinti acélötvözet vas mellett a következő alkatrészeket tartalmazza, súlyszázalékban megadva: max. 0,1 C; 0,40—0,60 Si; 9,0—10,0 Mn; max. 0,03 S; max. 0,08 P; 2,5—4,0 Ni; 18,0—20,0 Cr; max. 0,25 Ti; max. 0,25 Zr. A Ti és Zr együttes mennyisége előnyösen a C tartalom 4—5-szöröse legyen. A C : Ti : Zr egymáshoz való aránya lehet pl.: 1 : 2,5 : 2,5; 1 : 2 : 2,5; 1 :2,5 :2; 1 :2 : 2. Ennek az összetételnek a megválasztása a következő szempontok szerint történt: A Ni mennyiségét az említett Ni takarékossági okból 4% alá kellett csökkenteni. Az így elhagyott Ni mennyiséget kétszeres Mn mennyiség pótolja, ami azonban a Mn-nak az alakíthatóságára hátrányos kihatása miatt 10% fölé nem mehet. A Cr az; általában szokásos mennyiségben szerepel. A szemcseszétesés megakadályozására a .szövetszerkezetet ferrit-ausztenitessé kellett tenni, mivel az ilyen szerkezet, a szétesésre kevésbé hajlamos. Ismert íerrit-képzők a Si és P, amelyek a megengedett határokon belül, a rendelkezésre álló betétanyagokkal gazdaságosan adagolhatok. Ugyancsak ebből az okból a C tartalom maximálisan 0,1% lehet, amit a jelenlevő karbidképzők még tovább csökkentenék. Karibidképzőkként a Ti és a ritka földfémek, mint pl. a Ta és Nb szoktak szerepelni. Alkalmazott menynyiségük általában a C 4-szerese, Nb esetében 3-szorosa. Mivel a Ta és Nb rendkívül drága fém, ezért karbidképzőül a Ti-t kellett választani, ennek mennyisége 0,1%, C esetében 0,4—0,6% lehet. Ez a Ti mennyiség azonban rontja az ötvözet önthetőségét és polírozhatóságát, aminek elkerülésére a Ti egy részét Zr helyettesíti. A Zr jó karbidképző és a Ti nem kívánatos hatását előnyö-