150148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidro- és tetrahidro-piranilkarbonilok vagy ezek O-acilszármazékainak előllítására

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •w^? SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.148. SZÁM TO—567. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 07 dl Magvar osztály: 12 q 14—31 Eljárás dihidro- és tetrahidro-piranilkarbinolok vagy ezek O-acilszármazékainak előállítására Dr. Karl Thomae G.m.b.H. cég, Biberach a. d. Kiss (Német Szövetségi Köztársaság) Feltaláló: Dr. Seeger Ernst vegyész, Biberach a. d. Kiss (NSZK) A bejelentés na^ja: 1961. május 15. A találmány az alábbi általános képletnek megfelelő új dihidro- ill. tetraihidro-piranilkarbinoloknak Rí H .C — Z — R2 OH — e képletben Rí helyettesítésien dihidropíranilvagy tetrahidropiranil-^gyököt, Z valamiely 1—6 szénatomot tartalmazó alkiléngyököt, R2

pedig hidrogénatomot vagy egy adott esetben helyettesített fenilgyököt jelent — vagy ezek O-acilszármazékainak előállítási eljárása. A fenti képletnek megfelelő új karbinolok előállítása a találmány értelmében oly módon történhet, hogy az alábbi általános képletnek megfelelő R, — CHO — ahol Rí jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — dihidro- ill. tetrahidropirán-aldehideket az alábbi általános képletnek megfelelő Hal —Mg —Z —R2 — e képletben Z és R2

jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. Hal pedig halogénatomot jelent — szerves magnéziumhalogenidekkel hozunk reakcióba. A fenti reakciót a Grignard-reakciók esetében általában szokásos feltételek mellett folytathatjuk le, tehát valamely oldószer jelenlétében dolgozunk; odószerként pl. éter, benzol, tetrahidrofurán. dioxán vagy dibutiléter vagy az említett oldószerek valamilyen elegye alkalmazható; a szerves magnéziumhalogenidet célszerűen csekély, kb. 0,2—0,5 mólos feleslegben alkalmazzuk, A reakció lefolyásában résztvevő anyagok hozzáadáisának befejezte után a reakcióelegyet a reakció teljessé tétele céljából előnyös gyengén melegíteni. A reakcióelegy feldolgozása ismert módon történik, a reakcióelegy híg sav hozzáadása útján történő elbontásával. Olyan esetekben, amikor a fenti reakció lefolytatására dihidropirán-aldehideket alkalmazunk, a reakció során képződött dihidropiranilkiarbinolokat utólag is átalakíthatjuk tetrahidropiranilkarbinolokká. Ez az átalakítás önmagában isimert módszerek alkalmazásával történik oly módon, hogy a dihidropirán-gyűrű kettőskötését naszicens hidrogénnel vagy katalitikusan gerjesztett hidrogénnel hidrogénezzük. E reakcióhoz katalizátorként a szokásos hidrogénező katalizátorokat alkalmazhatjuk; előnyösen nemesfém-katalizátorokat vagy Raney-nikkelt alkalmazhatunk erre a célra. A reakciót előnyösen mérsékelten megnövelt nyomáson, szobahőfokon vagy gyengén felemelt hőmérsékleten folytathatjuk le. A fenti módon előállított dihidro- ill. tetrahidro-piranilkarbinolokat adott esetben, önmagukban ismert módszerek alkalmazásával, karbonsavak, karbonsavanhidridek vagy karbonsavhalogenidek segítségével a megfelelő O-acil-származékokká is átalakíthatjuk. E célra alifás vagy aromás egyvagy több-bázisú karbonsavak, mint ecetsav, propionsav, borostyánkősav, maleinsav, benzoesav vagy fenilecetsav jöhetnek tekintetbe. A találmány szerinti eljárással előállítható új karbinolok értékes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek; e vegyületek elsősorban erős koleretikus hatást mutatnak, amely meglepő .módon lényegesen felülmúlja az eddig ismert koleretikus hatású karbinolok, mint. pl. a p-toliimetil-