150140. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet távolságok ismételt önműködő beállításának vezérlésére

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.140 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály -G 01 b Rí—225 ALAPSZÁM 42 b 14—16: Szerkezei távolságok ismételt önműködő beállításának vezérlésére Ritter Endre gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. május 6. Automata szerszámgépek üzeménél gyakran előforduló művelet, hogy a .mellékmozgásnak időnként 'meghatározott utat kell megtennie azért, hogy a megírnunk álé szerszám ismételtem fogást vehessen. így pl. csztergálésnál, ha egy fogással az anyag nem távolítható el, a szán kiinduló helyzetébe való visszatérése után -másodszor is fogást kell venni. Gyalugépnél minden löket után szükséges a fogásvétel hcssziyukfúróg-épn.él bizo­nyos út megtétele után a fúrót, a forgács-eltávo­lítás miatt, vissza kell húzni, hagy ismét előre haladhasson a fúró, stb. Különösen jellemző az ismételt fo-gásvétel az esztergapadig történő merietvágésnál, amikor a csavarmenet teljes elkészítéséhez a menetvágó esztergakéssel kis fogásokat véve, ismételten végig kell menni a csavarmenet teljes hosszán. Menet­vágásnál kívánatos lehet az is hogy a fogások mélységét a menetvágás befejezése előtti meg­munkálási szakaszban csökkenteni lehessen. A jelenleg ismert automatikus működésű szer­számgépeknél az ismételt fogásvételt, beáhítható ütközőkkel, vagy némely másoló-esztergánál vál­tozó 'méretű, kicserélhető -mintalapok (sablonok) alkalmazásával, előre meghatározott program sze­rint állítják be. Ez a módszer az előkészületi időket meghosszabbítja, kis fogások beállítására (pl. 1 mm alatt.) nehézkes, vagy nem is alkalmas. A találmány szerinti szerkezet olyan szerszám­gépeken, amelyeknél a mellékmozgás vezérlőjel hatására indítható és megállítható, e hátrányokat kiküszöböli, azáltal, hogy csak a fogás mértékét kell rajta beállítani, és a meilékmozgás megindu­lása után e beállított távolságban a meilékmozgás megfelelő megállítást vezérlő jelet kap. Ezt a műveletet bármilyen számú fogásvételnél meg­ismétli. Emellett a vezérlési jelek 0,1 mm nagy­ságrendű elmozdulások megvalósításét is lehetővé teszik, továbbá azt is, hogy a beállított fogás­mélység automatikus program szerint változtat­ható legyen. A találmányt egyik példaképpen! kiviteli válto­zatát az ábrák alapjain, példaképpen eszterga­paddal kapcsolatban ismertetem. Az. ábrákon a szerkezetnek csak a találmány megértéséhez szükséges részei vannak feltüntetve. Az 1. ábra a szerkezet hosszmetszete, a 2. ábra a szerkezet keresztmetszete. Az esztergapad •—1— késszánján (1. ábra) a. —2— rögzítőtag'bam a —3— csavarral rögzíthető a —4— rúd, amelyen az —5— rugó a —6— hüvelyt a —7— vállnak szorítja. A —6— hüvely a —í— rúdnak a rajzon balra történő mozgásá­nál (amikor az esztergakés a munkadarabot meg­közelíti) a —9— oll'ószárat a —8— rugó ellené­ben a —10— rűde-m maga előtt tolja. A —4— rúd ellenkező irányú mozgásánál a —8— hüvely a —11— ütközőnek támaszkodva helyén -marad. A —9— és —12— ollószárak közrefogják a —13— rudat (2. ábra), amelyet a —14— vállnak támaszkodó —15— rugó a —17— tengelyre erő­sített —16— exeentertár-csa felületének szorít. A —9— ollós-záron van a —18—, a —12— olló­száron a —19a— és —19b— görgő, melyek a —20— ill. —21— léceken gördülnek. A —20-— léc a —22— kar révén, a —21— léc a —23— kar révén a —10— rúd körül lengő mozgást vé­gezhet. A —24— ill. —25— hidraulikus dugattyú a —22— ill. —23— karok 'megfelelően kialakí­tott felületeihez támaszkodik, ha a —26— veze­tékben nyomóolaj van. Az, eddig ismertetett részek a —27— házba vannak szerelve, amely az esztergapad késszánt vezető szánjához van erősítve. A —13— rúd 14 vállával szemben van a —28— csap körül lengő —29— kar —3-0— ütközője. A —29— kart ^ —31— rugós ütköző az ennél erősebb —32— rugó által a —34— perem felütközése folytán szélső helyzetben tartott —33— ütközőnek szo­rítja. A —35— csap körül lengő —36— kar a 37 csatlórúd. révén együtt leng a —29— karral. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom