150112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőképlékeny műanyagrészeknek hő- és nyomásérzékeny részeket tartalmazó műanyagidomokon homogén kötést létesítő ráformázására

Megielent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LE ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL 150.112 SZÁM Nemzetközi osztály: B 29 c KA—887 ALAPSZÁM Magyar osztály: 39 a Eljárás hőképlékeny műanyagrészeknek hő- és nyomásérzékeny részeket tartalmazó műanyagidomokon homogén kötést létesítő ráformázására VEB Kabelwerk Oberspree (KWO) cég Berlin-Oberschöneweide (NDK) Feltalálók: Straubel Horst mérnök, Berlin-Fried richshagen, Vaterodt Herrmann matematikus, Berlin-Oberschöneweide, Weiss Johannes matematikus, Berlin-Kaulsdorf és Wilde Herbert mérnök, Berlin-Oberschöneweide (NDK) A bejelentés napja: 1960. október 12. A találmány eljárásra vonatkozik, hőképlékeny műanyagrészeiknek hő- és nyomásérzékeny részeket tartalmazó műanyag-idom okra a fröccsöntése« vagy -sajtolásos eljárással való ráformázására, mimellett az összekötendő részek között honiogém kötés létesül és a hő- és nyomásérzékeny rész nem szenved alakváltozást. Műanyagrészeknek homogén ráformázása önmagában ismeretes. E célból az összekötendő' részeket fröccsöntő formákba helyezik, melyekbe a részek közötti kötést létesítő műanyagmasszát befecskendezik vagy besajtolják. A ráíormázással ellátandó műanyagrésznek -mineműsége, különösen annak a felületnek nagyságához képest, melyre a ráformázás esziközlendő, a formában specifikus lehűlési viszonyokat létesítenek. Ha azonban a ráforrnázással ellátandó műanyagidomnak hő- és nyornásérzékeny része van. az ismert eljárások nem válnak be. mert a műanyagréteggel szomszédos hő- és nyomásérzékeny rész a befecskendezett, illetve besajtolt forró massza hatására alakváltozást szenved. Ez okból ily esetekben eddig nein lehetett homogén kötést biztosító ráformázást létesíteni, hanem a felviendő részeket mechanikai eszközökkel kellett rögzíteni és a kötés helyét esetleg alkalmas burokkal való bevonással kellett. nedvességgel szemben megvédeni. A felerősítésnek ez a módja azonban nem kielégítő, mert eltekintve attól, hogy a kötés helye nedvességgel szemben tökéletlenül van megvédve, az így felerősített részek húzó- és egyéb igénybevételekkel szembein összehasonlíthatatlanul érzékenyebbek, mint a homogén módon ráformázotí részek. A találmány lehetővé tesz homogén kötést biztosító ráformázást hő- és nyornásérzékeny részeket tartalmazó műanyagidornokra, úgyhogy ezekben az esetekben is fellépnek a kötési mód előnyei. A találmány szerinti ily homogén kötést biztosító ráformázást azzal érünk el, hogy az összekötendő részek közé fröccsentett, illetve sajtolt műanyag külső határán duzzasztó fokozatot létesítünk, mely a ráformázás alatt létesített résznek folyamatos kifolyását lépcsőszerű fokozattal tudatosan mellőzi, a befröccsentett, illetve besaitolt képlékeny műanyag folyásában éles irányváltozást okoz, és hogy a ráforrnázással ellátandó műanyagrészt a körülfröccsentés, illetve körülsajtolás előtt, a műanyagot duzzasztó, célszerűen nehezen illó oldószerrel bekenjük (polivinil-kloridmasszáknál, pl. ciklohexanonnal). Az oldószerrel kezelt műanyag oly tulajdonságot nyer, hogy a formába fröccsentett, illetve sajtolt műanyaggal gyakorlatilag pillanat alatt köt. Mivel a műanyagrészek homogén kötése gyorsan és megbízhatóan megy végbe, a hő- és nyomásérzékeny részek sértetlenek maradnak. A találmány szerinti eljárásnál nem kell a ráforrnázással ellátandó részt a formában felhevíteni, miáltal a sajtolások száma, tetemesen fokozódik. További előny származik, abból, hogy a felmelegedés, illetve hőelvezetés tekintetében a formával szemben nem kell semmiféle követelményt támasztani. A ráformázás egy vagy egynél több munkamenetben is történhet. Ez utóbbi esetben a ráformázás fokozatosan megy végbe, amire főleg