150111. lajstromszámú szabadalom • Villamos agyűri liquor-hőmérsékletmérő fej

Megielent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HT N5-SZABADALM ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.111 SZÁM Nemzetközi osztály: A 61 b KA—886 ALAPSZÁM Magyar osztálv: 30 a Villamos agyűri liquor-hőmérsékletmérő fej Katona Zoltán, oki. gépészmérnök, Budapest, dr. Rábai Kálmán ideg- és elmegyógyász­szakorvos, Budapest A bejelentés napja: 1960. október 10. A klinikai gyakorlatban eddig nem volt lehető­ség az agyűri liquor-hőrnérséklet mérésére, annak ellenére, hogy ez nagyon fontos diagnosztikai esz­köz lehetett volna az orvostudomány kezében. Az eddig végzett vizsgálatok kimutatták, hogy az egyes idegrendszeri megbetegedésoknel (epilepsia, status epilepticus, panencephalitis, lues cerebri, subdurals haematoma stb.) jellegzetes agyűri liquor-hőmérséklet adódik. A speciális agyi élettani és anatómiai körül­ményeket figyelembe véve, a találmány szerinti villamos mérőfej biztosítja, hogy a vele való vizsgálat ne jelentsen a beteg számára életveszélyt. vagy az eddig szokásos egyéb vizsgálatoknál na­gyobb beavatkozást, rutinszerűen, alkalmazható legyen, egyéb liquor-vizsgálatokkal együtt történ­hessék, és ugyanazon hőmérsékletmérő műszer segítségével a test más részeiben uralkodó hő­hőmérséklettel való összehasonlíthatóság végett. A liquor-hőmérséklet mérésére bármilyen elekt­romos hőmérési elv (pl. termoelektronios, ellen­állásos, félvezetős, úgymint termisztoros, tranzisz­toros stb.) alkalmas, és a találmány szerinti mérő­fej bármilyen rendszerű hőmérsékletmérő mű­szerhez adaptálható. Az 1. ábra a találmány péklaképpeni kiviteli alakját szemlélteti, ahol —1— a termoelektromos hőelem (pl. réz»konstantán), amely az agyűrbe való behatolás feltételeinek megfelelően van ki­képezve, —2— a termoelektromos áramkörökben elkerülhetetlen hideg-vonatkozási pont, —3— a leolvasó műszer (pl. galvanométer), —4— pedig a hideg-vonatkozási pont hőmérsékletének a mé­rési eredményre gyakorolt hatását kompenzáló áramkör, amelyben —5— hőfokfüggő, —6—, —7— és —8— hőfokfüggetlen, ellenállás, —9— pedig stabilizált egyenfeszültség. A megfelelő áramkör kialakítható akkor is, ha az agyűrbe bevezetendő beszúró szerv (célszerűen punkciós tű) hőre változó ellenállású anyagot (pl. nikkelt, tenmisztort stb.) tartalmaz, és a mérő­fejhez csatlakozó ellenállásmérő berendezés en­nek az ellenállásnak a változásét méri. A 2. ábra a találmány szerinti mérőfej példa­képpen! kiviteli alakját szem)élteti, ahol —10— a hőmérséklet hatására valamilyen jellemzőjét változtató anyag (pl. termoelem, félvezető stb.), —11— a —10— hőérzékélő anyagot magábafog­laló d átmérőjű cső, —12— a —10— hőérzékélő anyag két villamos kivezetése, —13— pedig az agyűri liquor-űrbe való bevezetésre szolgáló be­szúró szerv, célszerűen punkciós tű. A példa­képpeni mérőfejjel való mérés menete a követ­kező: a —13— punkciós tűt a szokásos módon felvezetik az agyi liquor űrbe. majd a punkciós tű d-nél valamivel, nagyobb belső furatán át fel­tolják a liquorűrbe a —10— hőérzékélő anyagot tartalmazó —11— csövet úgy, hogy annak hő­érzékeny hegye arra a helyre kerüljön, ahol a hőmérsékletet mérni kívánják. A gyakorlatban sokszor szükséges, hogy az agyűrbe hőmérsékletimérés közben gyógyszert, levegőt lehessen befecskendezni, vagy onnan liquort lehessen levenni. Ebből a célból a mérő­fejnek belül üregesnek kell lennie. Az ilyen fel­adat megoldására alkalmas a mérőfejnek a 3. ábra szerinti példaképpeni kiviteli alakja. —13— az agyűrbe való bevezetésre szolgáló beszúró szerv, célszerűen punkciós tű, amelynek pl. rozsda­mentes acél az anyaga. Ebben a szervben nyer elhelyezést a —10— hőérzékélő anyag (pl. hő­elem, félvezető, úgymint termisztor stb.). Ter­rnisztor esetén pl. a gyűrű alakú hőérzékélő anyag a —13— cs ő belső felületére úgy van felrög­zítve, hogy a. csövön belül végig üreg maradjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom