150100. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus vagy pneumatikus vezérlőszerkezet dugattyús munkagépekhez

Megjelent: 1963, május 31, MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.100 SZÁM Nemzetközi osztály: Hl—128. ALAPSZÁM Magyar osztály: B 30 b 58 a SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Hidraulikus vagy pneumatikus vezérlőszerkezet dugattyús munkagépekhez Híradástechnikai Gépgyár, Budapest Feltaláló: Friedmann Ernő, Budapest A bejelentés napja: 1960. október 28. Ismeretesek a technikában különböző hidraulikus vezérlőszerkezetek, amelyek szivattyú által szállított munkafolyadék egyirányú áramlását két váltakozó irányú áramlásra bontják. Egy ilyen ífjblyadékáramkörbe Iktatott munlkahengerben a váltakozó irányú folyadékáramlás hatására a munkadugattyú alternáló mozgást végez és mozgását a különféle rendeltetésű gépeknek megfelelően a munkadugattyúval szerkezeti kapcsolatban levő géprészéknek (pl. présdugattyú, gépasztal, szán stb.) .adja át. Ezeknek a hidraulikus vezérlőszerkezeteiknek közös jellemzője, hogy irányváltást mindenkor az alternáló mozgás lökethoszszát és löketvéghelyzetét meghatározó elemek (ütközők) végzik el, melyekkel közvetlen vagy közvetett elektromosan, illetve hidraulikusan kapcsolatban vannak. Ezeknek az irányváltó szerkezeteknek közös hibája, hogy azoknál a gépeknél, melyeknél a löketvéghelyzet,, — például sajtóknál az alsó löketvégállás — több tényező függvényeként akár löketenként is váltakozik a munkalöketek automatikus ismétlődésének a munkadugatytyú alternáló mozgásának vezérlésére nem kielégítően alkalmazható. Pl. sajtóknál, ha az ütközés a beállított löketvéghelyzet előtt lép fél, úgy a munkafolyamat elvégzése előtt történik meg az irányváltás és ez esetben a munkavégzés elmarad, viszont, ha az ütközés úgy van beállítva, hogy csak a munkafolyamat elvégzése után történjen az irányváltás, úgy sűrűn előfordul az az eset is, hcg\ irányváltás nem is történik meg, mert a munkafolyamat elvégzése után a medve már további utat nem tesz, így az ütközővel nem tud érintkezni irányváltás céljából. Ez esetben a gép egyszerűen leáll és csak külön kézi beavatkozással indul meg, viszont ez munkakiesést jelent. Fent ismertetett hátrányokat a találmány szerinti vezérlőszerkezet oly módon küszöböli ki, hogy a tápegység által szállított közvetítőközeg egyirányú áramlását két váltakozó irányú áramlásra bontja, hogy az eredményezett alternáló mozgás lökethossza külső meghatározó elemek (ütközők) nélkül szabályozható legyen fokozatmentesen a szállított közvetítőközeg mennyiség által meghatározott lökethossz, löketszám pro/perc függvény szerint. A löketvéghelyzetet — pl. sajtóknál az alsó löketvégállást — a fellépő sajtolásból eredő ellenállás határozza meg, tehát akár löketenként is változhat. A vezérlőszerkezet működése sem közvetlen, sem közvetett formában nem függ a munkadugattyú alternáló mozgásának löketvéghelyzetét meghatározó elemtől, azt a közvetítőközeg működteti az energia áramkörbe iktatott tolattyúpár (munka és vezérlő tolattyú) által. A találmány lényege, hogy a vezérlőszerkezetnek két azonos szelvénybeosztású és hengerterekkel bíró tolattyúja — munkatolattyú és vezérlőtolattyú — van, mely tolattyúk egymással és a munkahengerrel csővezeték által úgy vannak összekötve, hogy a munkatolattyún keresztül áramló közvetítőközeg (levegő vagy folyadék) egyidejűleg mind a murikadugattyúhoz, mind a vezértolattyúhoz áramlik. A találmány új műszaki hatása aíbban van, hogy alternáló mozgás lökethossza külső meghatározó (ütköző) nélkül automatikusan szabályozható fokozatmentesen. Mind az irányváltás, mind a munkadugattyú működtetése a közvetítőközeg által (levegő vagy folyadék) történik, így az irányváltásnál zavar nem áll elő oly formában, hogy az a munkafolyamat elvégzése előtt történjen vagy, hogy az irányváltás elmaradása folytán