150093. lajstromszámú szabadalom • Gázüzemű központi légfűtő berendezés

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.093 SZÁM El—134. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: F 24 d Magyar osztály: 36 c SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Gázüzemű központi légfűtő berendezés Építéstudományi Intézet, Budapest Feltaláló: Völgyes István, Budapest A bejelentés napja: 1961. július 3. A találmány zárt helyiségek (lakások, kommu­nális és ipiari épületek helyiségei stb.) fűtésére szolgáló gázüzemű légfűtő berendezésre vonatko­zik. A találmány lényege: emeletmagasságban elő­regyártással készített, csatornarendszerékkel ki­alakított blokk, amelyben & fűtőelemek, mint pL gázégő, kalorifer, gázvezeték, gázmérő és mások helyezkednek el. Ez a megoldás a jelenleg ismert egyedi és köz­ponti fűtőberendezésekkel szemben számos előny­nyel tűnik ki. Szilárd tüzelőanyag helyett gázzal üzemeltet­hető. A tüzelőanyagként használt gáz (földgáz, városi gáz, propán-bután gáz stb.) a (blokkban ég el, ami azáltal fűtőblokk lesz és így ehhez a köz­ponti fűtőberendezéshez nem szükséges kazán­házat, tüzelőanyag- és salaktároló helyiséget épí­teni. Ugyancsak nincs szükség sem a tüzelőanyag és salak fuvarozására, sem a berendezés üzemel­tetéséhez külön kezelőszemélyzetre. Az egy lakás (helyiség csoport) fűtésére alkal­mas központi légfűtőberendezés emeletmagasság­ban előregyártható, és az így készült blokk — a fűtőblokk — az új építési módnak megfelelően, daruval a helyére emelhető. Több épületszint ese­tén a fűtőblokkok egymás fölött helyezkednek el, és ezekben a blokkokban előregyártva szerelhető a tüzelőanyagként használt gáz felszálló és szin­tenként elágazó vezetéke úgy, hogy a fűtőblokk elhelyezése után semmiféle falvésés, födémáttörés vagy gázvezetékszerelő munka nem szükséges. Ezáltal a fűtendő épület építési ideje jelentősen csökkenthető. Az alkalmazott gázvezetékek lénye­gesen kevesebb csőanyagot igényelnek, mint az eddig ismert központi fűtőberendezések kettős csőhálózatának (fűtővíz-lehűlt víz, gőz-kondenz víz) anyagszükséglete. A berendezés lakásonként (helyiség-csoporton­ként) egyedileg üzemeltethető. Így lehetséges, hogy ugyanazon épületen belül a felhasználók saját igényük szerint, más-más időszakban saját kívánságuknak megfelelően, egymástól eltérő in­tenzitással fűtsenek, vagy egy lakáson belül akár több napon keresztül szüneteltessék a fűtést. A fűtőblokkonként elhelyezett kapcsoló — gyújtó — és szabályozószerkezet a blokkok önálló üzemel­tetését teszi lehetővé. Kezelése rendkívül egysze­rű. A fűtési díj megállapítása a blokkban elhelye­zett gázmennyiségmérő szerint fogyasztott gáz alapján történhet. A kapcsolószerkezet, a szüksé­ges biztonsági berendezésekkel együtt a gázömlés veszélyét kizárja. Kívánság szerint önműködő kapcsolóberendezéssel látható el, és akár előre meghatározott időprogramozással, akár a fűtött helyiségek hőmérsékletének megfelelően önműkö­dően üzemeltethető. Helyfoglalása lényegesen kisebb, mint az ismert fűtőberendezéseké. Mellékhelyiségek (előszoba, fürdőszoba, konyha stb.) válaszfalába építve a lakószobákban (fűtött helyiségekben) semmi he­lyet sem foglal el. Vasanyagfelhasználása kedvező. Szerkezeti ele­meinek nagy része tűzálló betonból (vagy ehhez hasonló más építőanyagból) készíthető. Egy lakás (helyiség-csoport) fűtéséhez, maximálisan mintegy 10 000 kcal/óra hőteljesítményű blokkhoz összesen mintegy 150 kg súlyú vasszerkezet szükséges. A találmány részleteit egyik példakénti kiviteli alakjának mellékelt vázlatos rajza alapján ismer­tetjük:

Next

/
Oldalképek
Tartalom