150075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászatilag értékes foszfát-észterek előállítására
Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^r •sfr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.075 SZÁM WE—267 ALAPSZÁM •Nemzetközi osztály: C 07 f Magyar osztály: 12 o 26—27 Eljárás gyógyászatilag értékes foszfát-észterek előállítására The Wellcome Foundation Limited cég, London (Anglia) Feltalálók: Copp Frederick Charles, McCoubrey Arthur, Billinghourst John Evlyn Warner, kutatóvegyészek, London, angliai lakosok A bejelentés napja: 1961. február 28. Angliai elsőbbsége: I960, március 31. A találmány tárgyát gyógyászati hatású kvaternér ammóniumvegyületefcraek, valamint a hatóanyagként ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményeknek az előállítására szolgáló eljárás képezi. A korábban bejelentett és 148 798 lajstromszámú magyar szabadalom leírásában olyan benzilammónium-vegyületeket isimertettünk, amelyek nagyfokú szisztémikus antiadrenerg hatást (tehát adrenerg neuron-blokkoló vagy specifikusan szimpatolitikus hatást) mutatnak és amelyek kationja két hidroxialkil-csoportot tartalmaz. Az ilyen benzilammómum-vegyületek kationjainak jellemző példáiként az alábbiakat sorolhatjuk fel: N-foemzil-N,N -di-{2-hidroxietil)-N-meíilammónium, N-o-brómbenzil-N,N-di-(2-hidroxietil)-N-metilammónium, N-o-klórbeinzil-N,N-<ii-(2-hid:roxietil)-N-metilammónium, N-o-fluorbenzil-N,N-di-(2-hidroxietil)-N-metÍ!lammónium, N-o-imetiilibenzil-N; N-di-(2-hidroxietil)-N-metilammónium és N-o-nitrobenzil-N,N-di-(2-hidroxietil)-N-metilammónium. A leírásban az ..erős szisztémikus hatás" kifejezésen oly mértékű szisztémikus gyógyászati hatás értendő, amely elegendő erősségű ahhoz, hogy az orvosi gyakorlatban hasznosítható legyen. így tehát az „erős szisztémikus hatású benzilammónium-vegyületek" alatt oly vegyületek értendők, amelyek az orvosi gyakorlat szempontjából értékesek. Az ilyen benzilammónium-vegyületek antiadrenerg hatása az adrenerg ideg-mechanizmus depresszióján alapul, nem pedig az adrealinnal és rokonvegyületeivel szembeni közvetlen antiagonizmuson. Ezért ezek a vegyületek jó eredménynyel használhatók fel a hipertenzió (magas vérnyomás) gyógykezelése terén. E vegyületek gyógyászati alkalmazása terén azonban' határokat szab az a körülmény, hogy ezek a vegyületek kevéssé és bizonytalanul szívódnak fel a gyomor-béltraktustból és ezért nem különösebben alkalmasak orális beadásra. Ez a korlátozó tényező azzal a következménnyel járt, hogy e vegyületek nagyfokú gyógyászati hatását eddig nem teljes mértékben értékesítették az orvosi gyakorlatban. Azt találtuk, hogy orális alkalmazás: esetén is igen jól felszívódó vegyületeket állíthatunk elő az említett benzilammónium-vegyületek foszforilezése útján. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy az ily módon előállított, orális beadás esetén is jól és egyenletesen felszívódó foszforileze-tt benzilammónium-vegyületek orálisan alkalmazva igen nagyfokú és egyenletes gyógy hatást mutatnak. Az említett benzilammónium-vegyületek foszforilezése útján az alábbi (I) általános képletnek megfelelő foszfát-észterekhez jutunk:
