150034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a benzin forráspont tartományába tartozó kéntartalmú aromás szénhidrogénelegyek hidrokatalitikus raffinálására

Megjelem: 1963. májas 31 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •sur"^ SZABADALMI LE Nemzetközi osztály: C 07 Cl ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.034 SZÁM LE—414 ALAPSZÁM Magvar osztály: " 23 b Eljárás a benzin forráspont tartományába tartozó kéntartalmú aromás szén-Mdrogénelegyek hidrokatalitikus raffinálására VEB Leuna-Werke „Walter Ulbricht" cég, Leuna, Merseburg (NDK) Feltalálók: Kaufmann Hermann vegyész, Leuna (NDK), dr. Welker Jürgen vegyész, Halle (Saale) (NDK), Bätz Robert oki. vegyész, Leuna (NDK), Münzing Joachim oki. vegyész, Leuna (NDK) A bejelentés napja: 1961. szeptember 29. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 198ÍL november 18. A növekvő aromás-szénhidrogén szükséglet íeélezésére közismerten pirolízis-^benzint is igénybevesznek, amely például ölefingyártó szénhidrogénhasító berendezések kondenzátumolajának kb. 200 C°-ig forró frakciójaként áll rendelkezésre. A benne levő, nemkívánatos, aromásak elválasztásakor zavaró alkotórészeket, például olefineket és diolefinefcet, valamint ként, nitrogént és oxigént tartalmazó anyagokat célszerűen hidrokatalitikus kezeléssel távolítják el. A pirolízis benzin termikusan instabil alkatrészeket is tartalmaz és ennek következtében magasabb 'hőmérsékletre melegítve polimerizációs és illetőleg vagy kondenzációs termékek keletkeznek, amelyek végül kokszképződéshez vezetnek. Ennek következtében folyamatos üzemelés csak korlátozottan lehetséges. Számos művelet ismeretes, amelyek a polimerkoksznak a raffinálóberendezés fűtőrendszerében és a katalizátoron való leválását hivatottak megakadályozni. Legismertebb az első ízben nyersbenzol nagyipari raffinálásakor alkalmazott eljárás, amelyben a nyersterméket először nyomást és hőt alkalmazó kezelésnek vetik alá, majd az ennek során a labilis alkotórészekből keletkező polimerizátumokat ezt követő nagynyomású elpárologtatóban, leválasztják. Ennek során az elpárologtatással különleges intézkedéseket foganatosítanak, hogy a depolimerizálódást az e'lpárologtatás folyamán a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítsák. Ennek ellenére, különösen nagyobb részarányú ciklo- és diciklopentadiéneket, valamint stirolt és indéneket tartalmazó pirolízisbenzinek feldolgozásakor nem sikerült az ezt követően a fűtőrendszerben és a katalizátoron a korábbi hőközlés hatására kokszképződéshez vezető depolimerizálódást; az elpárologtatás folyamán maradéktalanul elkerülni. Ezenkívül az ilyen jellegű termékek feldolgozásakor a polimerizátorban és az ehhez tartozó fűtőrendszerben is kiválnak a polimerizációs termékek. Ismert továbbá egy eljárás, amelyben a nyersterméket legalább 100 C° hőmérsékleten és 10 at-nál nagyobb 'nyomásokon erősen, folyékony állapotban hidráló kezelésnek vetik alá, majd a nagyobb molekulájú termékeket szokványos módon nagynyomású elpárologtatóban nagyobb mennyiségű hidrogén jeleni értében az elpárologtatható alkatrészektől elkülönítik. Minthogy a fentemlített jellegű termékeknél a polimerizálódás az említett hidrálási körülmények között mégis észrevehető mértékű, a hidrálókatalizátor a képződött polimerizátumok lerakódása következtében gyorsan kimerül, úgy, hogy ezekkel a műveletekkel sem érhető el hosszú üzemelési idő. Ezenkívül itt gyakran a hidráló fokozat előtti fűtőrendszerben polimerizátumok válnak le. Ismeretes továbbá egy eljárás, amelyben a nagynyomású elpárologtatóban gázállapotba átmenő, célszerűen előzetesen nyomást és hőt alkalmazó kezelésen átesett termékeket az elpárologtatón belül elhelyezett katalizátorzónában előzetes előhidrálő kezelésinek vetik alá. Javasolták már továbbá, hogy nagynyomású elpárologtatóban elpárologtatott elegyet az elpáro-