149973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott térhálósságú karboxil-kation-cserélők előállítására

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0- Sfr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.973. SZÁM . MU—199. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 08 fi Magyar osztály: 39 c SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás szabályozott térhálósságú karboxii-kationcserélők előállítására Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Dr. Mikes János vegyészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. június 22. A találmány a 145 775 lajstromszámú szabada­lom szerint előállított, hőre nem lágyuló, szabá­lyozott térhálósági fokú és adszorbcióképességű polimerek előállítási módjának továbbfejlesztésére irányul: Nevezett szabadalom 1. oldal, 2. hasábjában leírt, továbbá az V. és VI. példában ismertetett és az 5—6—7. igénypontokba foglalt változatá­nak javítására szolgál, amennyiben az idézett helyeken szereplő akrilát-származék^kopolimérből készülő karboxii kationcserélő előállításának elő­nyös, újszerű változatát tartalmazza. Azt találtuk ugyanis, hogy a törzsszabadalom szerinti eljárás nehézségei kiküszöbölhetők, mi­mellett még a termék stabilitása is fokozható, ha az akrilátszánmazók kiindulási anyagául metil­-(met)akri'látO!t, vagy etil{met)a!krilátot, (imet)akril­amidot. ill. (met)akrilnitrilt alkalmazunk. A ko­polimerizációnak a törzsszabadalom 1. igénypontja szerinti lefolytatásához komonoraerül divinilben­zolt, vagy más, említett poii-(di)-olefint alkalma­zunk. Egyik előnyös változata a találmány sze­rinti eljárásnak terpolimer készítésiére vonatko­zik: pl. metilmetaikrilát, aikrilnitril és divinil-benzol (esetleg még további etilvinilbenzol tartalommal is), továbbá a térhálósság szabályozására szolgáló inert adalékanyag, pl. benzin benzol (homológ), halogénezármazék, telített észter, vagy hasonló anyag együttes keverékének vizes fázisban tör­ténő szétoszlatása és hőkezelése útján. Az így előállított kopolimer, mely előnyösen gyöngy alakú, bár dara alak is használható, a törzKszabadaloim 3—4. igénypontjában körvonala­zott módon polimeranalóg átalakítással karboxil­gyantává alakítható a találmány szerinti eljárás­ban: az akrilszái-mazék-észtermeinnyiségétől füg­gően nyomás alatt, vagy nyomás nélkül, a vizes­alkoholos) lúgban, megfelelő alkohol-, ill. lúgkon­centrációval, elszappanosítjuk, szabad karboxil­tartalmúvá alakítjuk a térhálósság-megszabta mértékben, 25—85% közötti — olyan konverzió­val, amilyent a taranék stabilitása megenged. így pl. metilmetakrilát-divinilbenzol-etilvkiilbenzol tei polimert 200 C° körüli hőfokon, 18—25 att nyomáson, 8—10 órás reakcióban szappanosítunk, míg Isis akrilátésztertairtalmú akrilnitril^divinil­benzol kopolimert alkoholos lúgban atmoszférikus nyomáson reagáltathatunk. A reakciók lezajlásá­nak biztosítására szolgál a monoimeir fázis inert- i anyagtartalma is, amelyet a szappanosítás előtt eltávolíthatunk a polimerből, bár ezt a műveletet megtehetjük a késztermék tisztítása során is. Példák: 1. 4 g etilbenzol, 3 g etilvinilbenzol, 7 g divinil­benzol, 100 g ^metilmetaikrilát, 1 g beinzoilperoxid homogén oldatát polivinilalkoholos vizes fázisban keveréssel szétoszlatva 70 C° körül polimerizál­juk 3—4 óra hosszat, majd autoklávtoan 20%-os nátronlúgiban melegítjük 10 órát 190 C°-on és a nyomás fokozáséra 10% alkoholt adunk a lúghoz. A terméket szűrés után 5 • n sósavba tesszük és lassan hígítjuk. 320 ml kationcserélat kapunk, 1,8 mekv/ml kapacitással. 2. Az 1. példában leírt terméket hidrolízis után a forró lúgban nyomás alkalmazása nélkül ke­verjük és lassú vízadagolással hígítjuk. A lúg­koncentrációnaik 1—2%-ra való csökkenése után a terméket savazzuk és semlegesítjük. Az 1. példa anyagához hasonló, ép felületű terméket kapunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom