149884. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erőművek gáztalanítóinak gazdaságos fűtésére

Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.884. SZÁM Nemzetközi osztály: HE—381 ALAPSZÁM Magyar osztály: F 22 d 13 b 12—21 Berendezés erőművek gáztalanítóinak gazdaságos fűtésére Dr. Heller László egyetemi tanár, Budapest A bejelentés napja: 1961. február 24. Ismeretes, hogy a korszerű gőzturbinákkal fel­szerelt erőművek elengedhetetlen berendezési ele­me az ún. gáztalanító, melynek feladata az, hogy a nagynyomású kazánokba betáplálásra kerülő vizet forralás útján megszabadítsa a vízben oldott gázoktól és ezáltal megakadályozza a tápvíz gáz­tartalma következtében egyébként fellépő kazán­korróziót. A gáztalanítóban tehát a berendezés funkciójából adódóan telített állapotú folyadék (tápvíz) helyezkedik el. A tápvizet a gáztalanító­ból a kazántápszivattyú szívja el és továbbítja a kazánba. A tápszivattyú kavitáoiójának elkerülése érdekében a szivattyút a gáztalanító folyadék­szintje alatt jelentős távolságban helyezik el, hogy a geodetikus színtkülönbségnek megfelelően a szivattyú járókerekének belépésénél fellépő gyor-Bulások következtében beálló nyomásesés ne okoz­zon még gőzképződést és azzal kavitáciőt. Ez a megoldás azoríban csak addig nyújt biztonságot, amíg a gáztalanítóban a nyomás változatlan, vagy legalábbis nem csökken. Ezt jelenleg úgy biztosít­ják, hogy a gáztalanító fűtését a turbinának egy olyan csapolásáról látják el, melynek nyomása a turbina legkisebb terhelésénél is még nagyobb, mint iá gáztalanítóban tartott nyomás. A gőztur­binának az említett minimális tereléstől eltérő terheléseinél a csapolásból érkező nagyobb nyo­mású gőzt automatikusan szabályozott redukáló­szelep segítségével fojtják a gáztalanító nyomásá­ra. Ez tehát azt jelenti, hogy a gáztalanító fűté­sére szolgáló gőzmennyiség gyakorlatilag mindig kisebb-nagyobb fojtás után érkezik a gáztalanító­hoz. A fojtás — mint irreverzibilis folyamat által okozott entrópián övék ed és — következtében mun­kaveszteség, tehát hatásfokromlás áll elő, ami közvetlenül abból érzékelhető, hogy a gáztalanító fűtésére szolgáló gőz a turbinának minden, a minimálistól eltérő terhelése esetén kisebb expan­ziót végez a turbinában, mint amekkorát felada­tából adódóan egyébként végezhetne. A jelenleg ismeretes berendezések leírt hátrá­nyát kívánja a találmány szerinti berendezés el­kerülni. A berendezés lényege, hogy a gáztalanító fűtésére szolgáló, a turbinából csapolt gőzt nem a jelenleg használatos fojtószelepen, hanem gőz­sugár-kompresszoron keresztül juttatjuk a gázta­lanító nyomására. A gáztalanító fűtésére használt vezetékiben egy gőzsugárkompresszor van elhe­lyezve, melynek munkagőzcsiatlakozása a turbina megcsapolásához, .nyomócsonkja a gáztalanító fű­tővezetékéhez és szívócsonkja a turbina egy má­sik, az említett turbina-megcsapolásnál kisebb nyomású megcsapoláshoz csatlakozik. Ennél az elrendezésnél a turbinából csapolt gőz nem mun­kavégzés nélkül jut a gáztalanító nyomására, ha­nem a gőzsugárkompresszorban munkát végez, mely munka arra fordítható, hogy a turbina sor­rendben következő kisebb nyomású csapolási he­lyéről gőzt szívjon el és komprimálja azt a gázta­lanító nyomására. Ezáltal a gáztalanító állandó és a turbinacsapolások terheléssel változó nyomá­sából adódó fojtási veszteséget jelentősen csök­kentettük, illetve a fojtás zérus hatásfokú folya­matát a gőzsugárkompresszor hatásfokának meg­felelő kompressziós folyamattal cseréltük fel. A hatásfokjavulás gyakorlatilag úgy érzékelhető, hogy a gáztalanító fűtésére szolgáló adott gőz­mennyiség a gőzsugár-kompresszoros megoldás­nál a nagyobb nyomású csapolásból érkező ún. munkagőz, és a kisebb nyomású csapolásból el­szívott gőzmennyiség összege. Ebből viszont az következik, hogy a nagyobb nyomású csapoláson elvett gőzmennyiség (jelen esetben az ún. mun­kagőzmennyiség) kisebb, mint a gáztalanító fű­tésére adott összgőzmennyiség. A fennmaradó gőz­mennyiség, mint már említettük, a turbina kisebb nyomású csapolásából származik, ez viszont azt jelenti, hogy a gáztalanítás feladatának maradék­talan és az eddig használatos módszerekkel egyenértékű minőségű ellátása mellett kisebb nyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom