149874. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyémántfúrás céljára

Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •& NJ> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.874. SZÁM . EE-860. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: B 28 d Magyar osztály: 80 d SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés gyémántfúrás céljára Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T., Budapest Feltalálók: Rózsa Sándor mérnök budapesti és Mráz István műszerész dunakeszi lakosok A bejelentés napja: Í961. április 24. Fémhuzalok pontos méretrehúzására különösen kis átmérőknél mint ismeretes, a pontos méret­tartás céljából gyémánt kalibereket alkalmaznak. A gyémánt nagy keménysége, a kaliber különle­ges profilja, valamint a rendkívül kicsi (legtöbb­ször a mm századrésze körüli nagyságrendű) ka­liberfuratátmérő miatt a gyémánt kaliber átfúrá­sa igen nagy problémát jelent. Éppen ezért na­gyon sokféle gyémántfúrási eljárás terjedt el a gyakorlatban. Ezen eljárások egyik legismerteb­bikét 1. ábránkon szemléltetjük. A 10 rugó segít­ségével platinirídium 11 tűt nyomnak a 12 gyé­mánt felületére és a 11 tűre több ezer Volt fe­szültségű rádiófrekvenciás áramot bocsátva, a 11 tű a 12 gyémánt felületébe behatol, elektromos ív képződése közben. A jelenséget úgy magyaráz­zák, hogy az ívvel létrehozott magas hőmérsék­leten a gyémánt a tű előtt hevesen oxidálódik és így halad a fúrás. Ezért oxidáló atmoszférát hasz­nálnák és ez utóbbi miatt kénytelenek platin-iri­dium fúrótíí anyagot használni, mert csak ez az anyag bírja a magas hőmérsékletet oxidáló tér­ben kellő szilárdság mellett. 3. ábránk ezzel a módszerrel fúrt gyémántot ábrázol, a fúrás há­rom különböző, egymást követő fázisában, ezeket a fázisokat a, b és c betűvel jelöltük. A 3a. ábrán látható, hogy a fenti elektromos fúrási módszer­rel először kb. 0,5 mm mély, kb. 0,2 mm átmérő­jű hengeres furatot állítanak elő. A 3b. ábrán már azt a fázist ábrázolja, amelyiknél az elektromo­san fúrt furatot már mechanikailag továbbszéle­sítették, a 3c. ábra pedig egy elektromos fúrással és mechanikai szélesítéssel egyaránt elkészített furatú követ ábrázol. Az elektromos fúrást és a mechanikai továbbszélesítést egyaránt két három­szor is meg kell ismételni ahhoz, hogy a gyémánt húzókövön a szükséges alakú furat kialakuljon. A fúrási sebességnek határt szab az, .hogy csak addig növelhetjük az ív áramát, ameddig a gyé­mántkő felület felhevülve az oxidáló atmoszféra miatt szürkülni nem kezd. Hátránya ennek a módszernek az is, hogy a búzott ív nem elég sta­bil, állandó utánállítást igényel és így a fúrás egész időtartamára leköt egy személyt. Természe­tesen nagyon hátrányos az is, hogy a fúrás nem történhet egy lépésben és a húzóprofil kialakítása mechanikai utánmunkálást is igényel, mert ezzel a sok munkafolyamattal' a gyémántfúrás nemcsak drágul, hosszadalmassá és nehézkessé válik, ha­nem maga a fúrás eredménye is bizonytalanná válik. Találmányunk célja az, hogy a fenti hátrányo­kat úgy küszöbölje ki, hogy. az elektromos gyé­mántfúrással a húzókő furatának profilját egy lépésben alakítsa ki-Találmányunk abból az alapfeltevésből indul ki, hogy a gyémántfúrás folyamata nem oxidá­ció, hanem szublimáció. Mint ismeretes, a gyé­mánt szublimációs hőfoka 3540 C°, miközben a keletkező széngőzöK egy része, vagy az egész plazmaállapotba kerül. A fúrásra alkalmazott elektromos ív hőmérséklete kb. 15 000 C°, tehát a szublimáció egyéb előfeltételeinek biztosítása mellett alkalmas annak megvalósítására. Tapasz­talataink szerint azon feltevésünk, hogy a gyé­mánt elektromos fúrása szublimációs és nem oxi­dációs folyamat, a találmány szerinti elrendezéssel alátámasztást nyert. Találmányunk eljárás gyémánt húzókövek elektromos ívvel való fúrására, mely azzal van jellemezve, hogy a fúrást redukáló gázatmoszfé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom