149872. lajstromszámú szabadalom • Visszapattanácsökkentő elrendezés érintkezőtartó rugóval tartott egyszeres megszakítású érintkező számára

Megjelent: 1962. december 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.872. SZÁM EE-744. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: H 02 c Magyar osztály: 21 c 28—53 Visszapattanáscsökkentő elrendezés érintkezőtartón rugóval tartott egyszeres megszakítású érintkező számára VEB Elektro-Apparate-Werke J. W. Stalin, Berlin-Treptow (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Gebauer Eckehard, Berlin-Baumschulenweg, Német Demokratikus Köztársaság A bejelentés napja: 1960. március 5. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. március 6. A találmány tárgya visszapattanáscsökkentő el­rendezés érintkezőtartón nyomórugóval tartott és csapágyazásban mozgatható egyszeres megszakí­tású érintkező számára, amelynél a nyomórugó az érintkező alatt, az érintkezőtartóban van megtá­masztva és a rugóerőt a nyomórugón, az érintke­zőtartón és az érintkezőn áthatoló átvivő tag vi­szi át az érintkezőre. Elektromágneses kapcsolóberendezéséknél isme­retes olyan érintkező felerősítés, amelynél a nyo­mórugó az érintkezőtartóban kiképzett lefelé nyi­tott üregben helyezkedik el és az üreg felső végé­re támaszkodik, a rugóerőt pedig az érintkezőtar­tó másik oldalán elhelyezett egyszeres megszakí­tású érintkezőre az érintkezőt körülfogó kengyel viszi át. Hogy az alkatrészeik ne veszhessenek el, valamint az érintkező könnyen cserélhető legyen, ezen az érintkezőfelerősítésen azáltal javítottak, hogy az érintkezés síkjára merőleges nyomórugó rugóerejét egy hossztengelye körül elforgatható és a nyomórugón, az érintkező tartóban levő meg­támasztáson és az érintkezőn keresztül fűzött, ásó­hoz hasonló átvivőtag segítségével oly módon vi­szik át az érintkezőre, hogy a nyomórugó-tányér­ral összekötött átvivő-tagon kiképzett tartólemez akaszkodik az érintkezőre. Ezeknek az érintkező felerősítéseknek többek között az a nagy előnyük, hogy az ütközés első periódusában csekély a visz­szapattanási hajlamuk, mert az érintkező működ­tetésénél mozgatandó tömeg aránylag kicsiny, mindamellett hátrányos, hogy a második ütközési periódusban nagy a visszapattanási hajlam. En­nek egyik okát abban állapították meg, hogy az érintkezőnek az érintkezőtartón ágyazott meg nem fogott vége, beleértve a hozzávezetés töme­gét is, tömegtehetetlenségénél fogva önmozgást végez a bekapcsolás irányával ellentétesen. Ez a mozgás az érintkezőt felfekvési felületéről leeme­li. Ennek következtében az érintkező-zárás pilla­natában a leemelt érintkezővég utánasietve rá­fekszik az érintkezőtartón levő felfekvési felületé­re, azt hosszirányban megbillenti és az érintke­zők újabb nyitását idézi elő. A találmány szerinti elrendezés kiküszöböli ezt a hátrányt, Ezt az elrendezést az jellemzi, hogy az érintkezőtartóban elhelyezett nyomórugó és/ vagy az átvivőtag olyan ferdeséggel támaszkodik a mozgóérintkezőre, hogy az érintkezőtartó for­gáspontja felé fordított, a mozgóérintkező alatt le­vő, a mozgóérintkező hossztengelye és a nyomó­rugó középvonala és/vagy a mozgóérintkező hossz­tengelye és az átvivőtag középvonala által bezárt, szög kisebb,, mint a kiegészítő szöge. A találmány további jellemzői abban állnak, hogy a mozgóérintkező ágyazási helye az érintke­zőtartóban csészeként van kiképezve a mozgó­érintkező ágyazott végének befogadása és kény­szerű vezetése céljából; a mozgóérintkezőben hosz­szanti irányú kivágás van kiképezve és a kivá­gott résznél a mozgóérintkezőn annak az érint­kezőtartón levő ágyazási helye irányában emelke­dő lépcsős kiképzés van kialakítva. A mozgóérintkező kialakítható azonban olyan egyenes sínként is, amelyen hosszanti irányú nyí­lás van kiképezve és a nyílással ellátott résznél erre a nyílásra harántírányban bemélyedés . vagy kiemelkedés van rajta kiképezve. A rajzon a találmány egy kiviteli példáját mu­tatjuk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom