149797. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vetülékcsévecserélő szerkezet

Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.797. SZÁM Nemzetközi osztály: VA~941. ALAPSZÁM Magyar osztály: D-—03—d 86 c 8—34 önműködő vetülékcsévecserélő szerkezet Valentin Patent-Gesellschaft GmbH. cég, Uberlingen/Bodensee és Textilmaschinenfabrik Schwenningen GmbH. cég, Sehwenningen, {Német Szövetségi Köztársaság) -Feltalálók: Haller Erwin gyáros, Schwenningen/N. (NSZK), Schuhbauer Friedrich művezető, Schwenningen/N. (NSZK), Valentin Carl gyáros, Stuttgart-S. (NSZK) A bejelentés napja: 1961. február 25. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1960. február 26. A szövőgépeknél már ismertek az olyan ön­működő vetülékcsévecserélő szerkezetek, amelyek­nél a vetülékcsévéket a készlettartályból a tar­tályon levő nyíláson keresztül veszik ki, amelyek a esévéket azután egy vezetőcsatornába juttatják, ahol ezek a beütőfej alá csúsznak. Ezeknél a szer­kezeteknél gyakran előfordul, hogy a vetülék­csévék készlettartályból való kilépésekor egy eséve beszorul, és így az a további esévék ki­lépését akadályozza, és a szövőszék bizonyos idő után leáll. E hiba kiküszöbölése érdekében az ilyen ve­tülékcsévecserélő szerkezeteknél alkalmaztak már olyan kivevő szerkezetet, amely alulról nyúl bele a tartályba, a fogószerveivel egy csévét meg­fogva azt a vezetőcsatornába emeli, ahol a eséve már tovább tud gurulni a beütőfejhez. Az ilyen típusú .kivevőszerkezet mindig a tartály legalsó sorából emeli ki a csévét, és mivel a tartályban rendszerint több rétegben egymás felett vannak a esévék elrendezve, az ilyen készüléknél gyak­ran előfordul az az eset, hogy a tartályban ma­radó vetülékcsévék nem gurulnak szabályosan utána a kiemeltnek, a esévék ferde helyzetet vesznek fel, és a tartályba beszorulnak. A tar­tályba benyúló kivevőszerkezet ekkor nem ér csévét, nem tudja a csévét megfogni, és üzem­zavar keletkezik. Ezeket a hibákat a találmány szerinti önmű­ködő vetülékcsévecserélő szerkezet azzal küszö­böli ki, hogy a kivevőszerkezet felülről nyúl bele a készlettartályba, és a eséve megfogása után ezt a készlettartályból felfelé emeli ki. majd a vezetősínre helyezi. A felülről való benyúláskor mindig a legfelső sor csévélnek egyikét fogja meg, és a legfelső sor csévéi akadály nélkül tud­nak a többi eséve felett előre a kivett eséve helye felé gurulni, úgyhogy ezáltal biztosítható az, hogy egy vetülékcséve mindig abban a meg­felelő helyzetben legyen, ahol a kivevőszerkezet belenyúl a készlettartályba. A tartályban levő valamennyi eséve teljes ki­ürítésének lehetővé tétele érdekében célszerű, ha mindig a legfelső sor legelső csévéjét fogja meg a kivevőszerkezet. Az isimert, alulról a tartályba benyúló ki­vevőszerkezetek a esévéket a fonallal borí­tott részükön fogják meg. Bár ilyen megfogás a találmány szerinti szerkezetnél is előfordulhat, azonban ennek hátránya, hogy adott esetben a fogótól a fonal megsérül, minek eredményeként a szövetben hiba keletkezik. Ezért célszerű, ha a vetülékcsévéket a .lábrészükön fogjuk meg. A ki­vevőszerkezet tetszőleges módon kialakítható, és pl. a szükséges mozgatást karos rendszerrel, vagy vezérlőpályás kivitellel is létre lehet hozni. Aránylag egyszerű kivitelt kapunk, ha a ki­vevőszerkezetnek egy olyan lengőkarja van, amelynek egyik végén fogószerv van, másik vége pedig elfordíthatóan van ágyazva. Annak érde­kében, hogy ennél a szerkezeti kivitelnél a lengő­kar bemyúlása közben az egymásra rakott esévék sorainak számától függetlenül lehessen a kivevést végezni, célszerű, ha a lengőkar hajtóműve és a lengőkar hajtómű felőli vége között egy olyan kapcsolót alkalmazunk, amely ugyanolyan hajtó­műelrnozdulásoknál a lengőkar különböző szög­elfordulásait is lehetővé teszi. Ez a kiegyenlítő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom