149793. lajstromszámú szabadalom • Egycsatornás impulzusamplitúdó-analizátor

Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r -»}• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.793. SZÁM VA—921. ALAPSZÁM ' Nemzetközi osztály: G 21 Magyar osztály: 21 g 18—21 Egycsatornás impulzusamplitudó- analizátor VEB Vakutronik Dresden, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Dr. Brunner Gerhard mérnök, Leipzig (NDK) A bejelentés napja: 1960. december 10. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1980. július 18. A találmány tárgya egycsatornás impulzus­amplitúdó analizátor kapcsolás, amely impulzus­amplitudó-eloszlás elemzésére és meghatározott impulzusamplitudó szelektív regisztrálása céljára szolgál és különösen atommagsugárzási detekto­rokból eredő impulzusamplitudók regisztrálására alkalmas. Az ismert impulzusamplitudó-analizátorok há­rom csoportba oszthatók. 1. Olyan analizátorok, amelyek f észül tségdiszk­riminátor-kör alkalmazásával közvetlenül mérik az impulzusfeszültséget. 2. Olyan analizátorok, amelyeknek mérési elve abban áll, hogy az impulzusfeszültségmérést hossz­méréssé alakítják át. 3. Olyan analizátorok, amelyeknél az impulzus­feszültségmérés időmérésre van visszavezetve. Alkalmazás szempontjából legelterjedtebb az első csoport és ennél jellemző egy kapcsolóelem, a diszkriminátor használata, amelynél a jelleg­görbének diszkontinuitása van. Ez a kapcsoló­elem, amelyiknek határozott működési küszöb­értéke van a bemenő impulzus potenciáljára vo­natkoztatva, egy analóg kapcsolóelemmel van kombinálva párhuzamos kapcsolásban. Ez utóbbi kapcsolóelemnek az előbbitől eltérő működési küszöbértéke van. Egy antikokicidencia-fokozat ezután csak olyan impulzusok kiválasztását teszt lehetővé a teljes sorozatból, amelyeknek ampli­túdója a két diszkriminátor működési küszöb­értéke között van. Ezek a feszültségdiszkrimkiá­torok a legegyszerűbb esetben előfeszített diódák. Ennek egy logikus változata az előfeszített erő­sítő. Az ún. trigger-körök a differenciálerősítőből adódnak azáltal, hogy pozitív visszacsatolást al­kalmaznak. Ilyen módon az igen elterjedt „Schmidt-féle áramkör", amelyet analizátorok­ban gyakran használnak, közvetlenül visszacsatolt differenciálerősítőként fogható fel, míg az ugyan­csak sokszor alkalmazott monostabil multivibrá­tornál egyszerűen kapacitív visszacsatolás van. A második csoport analizátorai kevés kivételtől, eltekintve — mint például Frank és munkatársai analizátorainál, amelyeknél elektromos impulzu­sokat kis golyók mechanikus impulzusaivá alakí­tanak át —, katódsugárcsövet alkalmaznak. Ezek­nél az elektronsugár eltérítést az analizálandó impulzusok végzik és az eltérítés mértéke az im­pulzusamplitudó értékének felel meg. A legismer­tebb analizátortípus ebben a csoportban az ún. „szürkeék-analizátor" (Maeder nyomás), amelynél az időben megnyújtott impulzusokat egyszerűen egy oszcillográf ernyőjén képezik le és egy, az oszcillogram időtengelyével ellentétesen párhuza­mos feketedési gradiensű szürkeék segítségével értékelik ki amplitúdó gyakoriság szempontjából. Egy további típus a „Glenn"-től származó, amelynél speciális katódsugárcsövet használnak, amelynek lineáris elrendezésű gyűjtőelektródái vannak és minden gyűjtőelektródája egy „csator­nát" jelent. Hasonlóképpen működik a „Porter- és Bor­kowszki"-féle analizátor, amelynél speciális elekt­ronsugáreltérítőcső van alkalmazva és amelyben az anóda előtt sok hasítékkal ellátott maszk van elhelyezve. Az impulzusamplitudók értékelése itt digitális úton történik, azoknak az anódra jutó egyes impulzusoknak számlálásával, amelyek az­által állnak elő, hogy az eltérített sugár meg­határozott számú hasítékot súrol végig. Ezeknél az ún. „elektron-sugáreltérítő analizátoroknál" jellegzetes, hogy a bemenő impulzusspektrumot

Next

/
Oldalképek
Tartalom