149788. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoási elrendezés tűalakú impulzusok előállítására
Megjelent: 1962. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 \JSZABADALMI LEÍRÁS Nemzetközi osztály: H 03 j ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.788 SZÁM TA—655. ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 a1 36 Kapcsolási elrendezés tű alakú impulzusok előállítására Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Sasvári Jenő villamosmérnök (90%) és Bóka Andrásné vegyészmérnök (10%), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. július 20. A nagy csatornaszámú vivőfrekvenciás berendezéseknél a szükséges vivőáramnak előállítása egy közös alaposzcillátorból kell hogy történjen avégett, hogy az egyes vivőfrekvenciák stabilitási okokból közös származásúak legyenek. X A vivőfrekvenciák előállításának, szokásos módja tehát az, hogy egy szinuszos hullám alakot termelő generátor áramát egy harmonikus generátorban sokszorozzák. A kívánt vivőfrekvenciákat, amelyek mindig az alapgenerátor frekvenciájának harmonikusai, sávszűrővel választják ki. A harmonikus generátor megoldásának egyik formája a telítési határon túl gerjesztett vasmagos indukciós tekercs felhasználása. Ennél a megoldásnál a szinuszos árammal a telítésen túl gerjesztett indukciós tekercs egy kisütő kondenzátort alkalmazva az eredeti szinusz jelből azonos frekvenciájú tű alakú impulzusok a páratlan számú harrnonikusokat tartalmazzák. A páros számú harrnonikusokat egyenirányítás alkalmazásával lehet előállítani. A fent leírt megoldás permaloy, mumetall, ferrit stb. anyagokra készített torroid alakú vasmagokat alkalmaz. A megoldás hátránya, hogy a kellő számú harmonikus tartalom előállításához wattnagyságrendű vezérlő teljesítmény szükséges. A tűimpulzusok meredeksége, szélessége és amplitúdója alig elegendő, különösen a nagyobb rendszámú harmonikusuknál, a szükséges szint biztosítására. Ezenkívül az impulzusok alakja, vagyis a harmonikus tartalom nagymértékben változik a harmonikus generátort terhelő fogyasztó impedanciájának, valamint a gerjesztő áram változásainak függvényében. A találmány tárgyát képező megoldásnál azok a négyszöghiszterézis hurokkal rendelkező ferrit vasmagok részesülnek előnyben, amelyeknél a hiszterézis hurok területe és a mágneses koercitív erő minél kisebb. Abban az esetben, ha az impulzusok teljesítményét növelni kívánjuk és ezért növelni kell a ferrit magmér'eteit, ismert tény, hogy a Bsat/Brem viszonyszám lényegesen 0,9 érték alá csökken le. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy megfelelő tűimpulzusok előállításához viszonylag igen nagy gerjesztő teljesítményekre van szükség. Ezeket a magokat gerjesztve tehát előállnak az impulzusok. Ha a gerjesztés értékét tovább növeljük, amely már eddig is telítésbe vitte a vasmagot, a telítési folyamatban egy ugrásszerű jelenség következik be. Ennek az a következménye, hogy a differenciális permeabilitás billenésszerűen megnövekszik, és ennek eredményeképpen az impulzushullám alak lefutási meredeksége megnövekszik. Tehát a harmonikus tartalom ugrásszerűen szintén megnő, illetve egyenletes lesz. E gerjesztési pont környezetében változtatva a szinuszos gerjesztő áram értékét az eredő tűimpulzus sorozat alakja és nagysága igen nagy mértékben stabillá válik, még az e ponthoz szükséges gerjesztés csökkenése esetén is. A jelenséget felhasználhatjuk az impulzusok stabilizálására tetszés szerinti méretű ferritmag alkalmazása esetén is. Ha ezek után ezt a gerjesztett tekercset egy meghatározott intenzitású, a torroid síkjára merőleges, vagy párhuzamos, vagy vagy ettől eltérő állandó mágneses térbe helyezzük, a billenési pont bekövetkezéséhez kisebb gerjesztő teljesítményre van szükség anélkül, hogy az impulzus hullám alakja megváltozna. Fokozva a külső mágneses tér intenzitását, a billenési pont bekövetkezése tovább tolódik el a kisebb gerjesztő teljesítmény felé, az impulzus alakja nem változik, csupán az amplitúdója. Az eljárást nemcsak a kisebb gerjesztésjel elért nagvohb, ^svanletesebb felharmonikus tartalom előállítására lehet felhasz-
