149786. lajstromszámú szabadalom • Infravörös érzékeny elektronoptikai képátalakító

Megjelent: 1962. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG £^%, SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.786 SZÁM Nemzetközi osztály: TA—618. ALAPSZÁM Magyar osztály: H 01 1. 21 g 29—33 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Infravörös érzékeny elektronoptikai képátalakító Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Gál Imre oki. mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. március 17. A találmányi bejelentés olyan elektronoptikai képátalakítót ismertet, melynek érzékenysége né­hány mikron hullámhosszig terjed. Az elektronoptikai képátalakítót láthatatlan, infrasugarakkal létrehozott képek láthatóvá téte­lére használják. A konstrukció infraérzékeny hengeres üvegcső, két végén optikai minőségű üveg, homlokfelülettel ellátva. Az egyik homlok­felületre a szokásos technológiával fel van vive egy fotomissziós katód, mely a belső infrasuga­rak hatására elektronokat bocsát ki. Az elektro­nok a fotókatód előtti gyorsító térbe jutva sta­tikus lencsével a szemberilevő homlokfelületre felvitt lumineszcens ernyőre vannak fókuszálva, melyen a leképezett infrakép látható tartomány­ban megjelenik. Az irodalomból ismert EOK-k cézium-ezüst­oxigén fotokatóddal vannak ellátva, melyek 1,2— 1,3 í* hullámhosszig érzékenyek. Ez a hullámhossz az abszolút fekete test 2500—2700° K hőfokú sugárzásnak felel meg. Egy másik képátalakító az un. elektrolumiinesz­cens képátalakító, mely egy vezető rétegből, infraérzékeny fotovezető katódból, erre elhelye­zett lumineszcens anyagból és átlátszó vezetőből áll, mely váltóárammal működik. Elvileg, tetsző­leges hullámhosszra készíthető, hátránya a rend­kívül komplikált technológia, kis fényerő. Az elektrolumineszcens képátalakítőknak nagy jövő­jük van, egyelőre azonban a komplikált techno­lógia miatt készítésük nem egyszerű. Az utóbbi időben 'megjelent egy ikonoszkóp­hoz hasonló elektronoptikai képátalakító is, mely­nél az infraérzékeny fotokatódot arra egy ferde szögből beeső elektronnyaláb pásztázza végig. A fotokatódról visszatérő elektronok intenzitása a fotókatód megvilágított pontjainak megfelelően modulálódik. Az így nyert modulált sugarat a fotokatóddal szemben elhelyezkedő elektron­sokszorozóra vetítik, mely azt felerősíti, a jelet erősítőm keresztül egy katódsugárcső képernyő­jére juttatják. A rendszer igen érzékeny, de komplikált, közvetlen figyelésre történő haszná­lata nehézkes. A találmányi bejelentés a fenti problémákat igyekszik megoldani. Kisméretű, egyszerű, köz­vetlen látási célokat szolgáló elektronoptikai kép­átalakító, mely a felvitt infraérzékeny fotovezető katód érzékenységi küszöbétől függően néhány mikronhullámhosszúságú tartományban használ­ható. Az optikai képátalakító egy bizonyos, például kvarclapra felvitt ólomszulfid, telurid, vagy szé­lerőd infraérzékeny fotokatóddal bír, melyet az általánosan ismert technológiával készíthetünk el. E fotokatódra közvetlenül látható fényt kibocsátó lumineszcens anyag, pl. willemit van ülepítve, vagy más technológiával felvive a kvarclappal ellentétes oldalra. E kombinált réteg egy hen­geres vákuumcső homloklapján helyezkedik el és képezi a képátalakító infravörös katódját és a világítóernyőt, melyen látható tartományban je­lenik meg az infraérzékeny katódra leképezett tárgy termikus képe, az 'alábbiakban ismertetett mechanizmus szerint. A hengeres cső ellentétes homloklapjára valamilyen elektrofiforrás, pl. foto­emissziós katód készítendő olyan formában, mely biztosítja a willemit ernyő egyenletes megvilágí­tását, így pl. a fotókatód gyűrű alakú is lehet. A homloklap középső része megmunkálásmentes marad, ami lehetőséget ad a képernyő figyelé­sére e szabadon hagyott ablakon keresztül. A cső

Next

/
Oldalképek
Tartalom