149750. lajstromszámú szabadalom • Geoelektromos talajvizsgáló készülék elektronikusan vezető ásványok közvetlen kimutatására
Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG & Nfr SZABADALM ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztály: G 01 C 149.750. SZÁM GE—322. ALAPSZÁM Magyar osztály 21 g 29—35 Geoelektromos talajvizsgáló készülék elektronikusan vezető ásványok közvetlen kimutatására YEB Geophysik der Staatl. Geologischen Kommission cég, Leipzig (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Dr. Nosske Gerhard fizikus, Leipzig, Böthig Hermann mérnök, Leipzig (NDK) A bejelentés napja: 1960. január 6. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. március 6. A találmány tárgya geoelektromos talajvizsgáló készülék elektronikusan vagy villamosan vezető ásványok közvetlen kimutatására, amelynél egyenáramú impulzusok alkalmazásával csillapodó polározó-feszültségeket gerjesztünk és azoknak időbeli lefolyását pontosan [megállapítjuk. Ismeretesek olyan készülékek, amelyekkel elektródák útján a földbe egyenáramú impulzusokat vezetnek, amely impulzusok elektronikusan vagy villamosan vezető ásványok jelenléte esetén Up polározófeszültségben nyilvánuló feltöltési állapotot hoznak létre, aminek következtében kisütési áram keletkezik. Ennek a kisütési áramnak időbeli lefolyását, illetve a polározófeszültség csillapodását a földfelületen levő két szondával megállapítják és erősítő útján regisztráló műszerek segélyével mérik. Az Up polározófesizültségnek és az UL töltőfeezültségnek (a feltöltés alatt a mérőszondák között mérhető feszültségnek) viszonya az ún. indukált polározó érzékenység S {mV/V), amely az elektronikus vezetőképesség mértéke. Ismeretesek olyan, egyenáramú erősítőket tartalmazó készülékeik, amelyekkel az XJL töltőfeszültséget és az Up polározófeszültséget mérik, valamint olyan készülékek, amelyeknél a kisütő áramot váltakozó áramú erősítőkön át elektronsugár-oszcillográffal mérik. Ezeknél a készülékeknél azonban a kétféle feszültséget külön-külön mérik és számítás útján kell a polározó érzékenységet meghatározni. Továbbá olyan készülékek is ismeretesek, amelyek lehetővé tesz a polározófeszültség azonnali leolvasását és kiértékelését. Ezekben a készülékekben a feszültségszondák és az erősítő közé potenciométer van kapcsolva, amely a mérési értéket lecsökkenti, úgyhogy az oszcillográfon a töltőimpulzus és a kisütési folyamat görbéinek csúcsértékei gyakorlatilag azonos mutatókilengéssel jelentkeznek. A föld felületén elhelyezett szondák közötti feszültségesés, ill. mérési érték jelzését ezen eljárásnál többször megszakítják, hogy a megszakítás), szünetekben összehasonlító feszültségeket lehessen betáplálni, amelyekkel a töltő-, ill. kisütőfeszültségek abszolút értéke megállapítható. Ennél az hátrányos, hogy a polározófészültségnek csak csúcsértlékeit lehat meghatározni, de a csillapodási folyamat további részletei nem állapíthatók meg, pedig a földben található ásványok minéműségére vonatkozólag a csillapodás; görbe alakja szolgáltatna adatokat. A polározófeszültség maradványainak jiic^züntetésére a berendezésben kommutátor útján pólusváltást kell előidézni. Az ellentétes polaritás ideje alatt egy bütykös kontroller a mérési folyamatot megszakítja. Hátrányos, hogy a motorfordulatszám az üzemi feszültségben beálló ingadozások, valamint az elektromechanikus befolyások következtében nem állandó és így a kapcsolási idők betartása nem lehetséges és a mérési eredmények hamisakká válnak. Azonkívül nehézségek adódnak azáltal, hogy a bütykös kontrollernek kell kapcsolnia a töltőáramot 500 voltig terjedő feszültséggel és a kisütőáramot, melynek feszültsége csak néhány
