149723. lajstromszámú szabadalom • Berendezés írezőgépek írszintjének adott értéken tartására

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 -sj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.723. SZÁM. 8. a. 25—29. OSZTÁLY — TE-250. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés írezőgépek írszintjének adott értéken tartására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Bodrogi Ilona elektromérnök, Farkas Tibor elektromérnök, Nemes Imre gépészmérnök, mindhárman Budapest A bejelentés napja: 1960. június 1. Az írezés automatizálásának egyik fő kelléke az írszint szabályozás. Fontosságát elsősorban minőségi tényezők indokolják. A technológiai fo­lyamatból kifolyólag az írszint változása ugyanis minden írezési minőségjellemzőre kihat. Az ír­mennyiség változása azt jelenti, hogy a fonal hol több, hol kevesebb írmasszát tud felvenni. Így a szövődében, vagy felesleges leporlás, vagy puhán írezett fonalrészek kerülnek feldolgozásra. Ez közvetlenül az írmassza változásának befo­lyása. A minőségi előkészítés, a szövődéi terme­lékenység növelése feltétlenül megköveteli az ír­szint szabályozását, ezenkívül az íranyaggal való helyes gazdálkodás jelentős megtakarítást is ered­ményez. Az eddig megismert írszintszabályzók két cso­portra oszthatók: mechanikus és elektronikus rendszerűekre. A mechanikus rendszerűek közül ismertebbek az úszóbólyás és hőérzékeny szabályzók. Az előbbiek megbízhatatlanok, az utóbbiaknál a szabályzó szelep hamar eltömődik és tisztítása bonyolult. A gyakorlatban egyik sem vált be. Az elektronikus rendszerűek közül ismertebb beren­dezések: hőérzékeny, elektródás és fotocellás megoldásúak. Mindegyiknek hibája, hogy hamar eltömődik és így gyakran kell az érzékelőket tisz­togatni, tehát nem üzembiztosak. A fotocellás be­rendezések kezelése ezenkívül nagy szaktudást is igényel. Ezért a gyakorlatban szintén nem terjed­tek el. A találmány tárgyát képező berendezésnél mindezek a hátrányok nincsenek meg, ugyanis a szabályzónak érzékelő része forgó lapát, amely a centrifugális erő hatására önmagát tisztítja. A készülék kezelése egyszerű, működése üzembiztos, élettartama, nagy. A találmány szerinti berendezés az elektro­motoroknak a terheléstől függő áramfelvételén alapszik, vagyis azon, hogy bizonyos elektro­főleg egyenáramú külső gerjesztésű motorok motorok — üresjárási árama sokkal kisebb, mint a terheléskor felvett áramuk. Ez az áramkülönb­ség alkalmas arra, hogy kapcsolómechanizmusok működtetésére használjuk fel. Az írezőgépek írszintjének adott értéken tar­tására a találmány szerinti berendezés lényege, hogy az írezőteknőbe nyúló, a kívánt szintre be­állítható, elektromotorhoz kapcsolt érzékelő la­pátja, az elektromotor áramkörébe iktatott telje­sítmény-jelfogója, valamint a jelfogó által vezé­relt, a tárolóedényt és az írezőteknőt összekötő csővezetékbe iktatott szeleprendszere van. Ha a 9 ampermétert is alkalmazzuk, amely alternative a 4 jelfogó helyett bekapcsolható, akkor az elekt­romotorral hajtott keverőlapátot viszkozitméter­nek is használhatjuk. Ez azonban önmagában nem képezi a találmány tárgyát. A találmány szerinti berendezés esetében az elektromotor lehet egyenáramú, vagy váltóáramú. A csővezetékbe iktatott szeleprendszer lehet pneumatikus, vagy pl. elektromágneses működ­tetésű, míg a szeleprendszert működtető jelfogó célszerűen a motor szénkeféjéhez van kapcsolva. Bármelyik megoldásnál az elektromotor ten­gelyére erősített érzékelőlapát — keverőlapát — úgy van kialakítva, hogy az íranyag fékező ha­tása a legjobban érvényesüljön. A találmány szerinti berendezés működésének lényege: az elektromotor tengelyére erősített érzékelőlapátot az írezőteknőben a kívánt szintre beállítjuk. Amennyiben a lapát a folyadékszint, illetve az írszint felett áll, a motorra gyakorlati­lag semmi terhelés nem adódik, áramfelvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom